Ige: Apostoli elhívás

 „Pál, apostol [(aposztolosz): meghatalmazott, teljhatalmú megbízott, aki Jézus Krisztus hatalmával szól,és cselekszik] (nem emberektől, sem nem ember által [kapta elhívását], hanem Jézus Krisztus által és az Atya Isten által, aki feltámasztotta őt a halálból)” (Gal. 1,1)

Pál apostol állandó életbeszélyben volt. Amikor Listrában (jelentése: feloldó város) hirdette az Evangéliumot: „Jövének… Antiókiából (jelentése: bosszúálló, üldöző) és Ikóniumból (jelentése: képoszlop) zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt. De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással (jelentése: a vigasztalás fia) elméne Derbébe (jelentése: borókabokor)” (Csel. 14,19-20)

Az apostol Isten népének minden helyen az Istentől nyerhető örömet, és azt a békességet kívánja, amely csak Krisztusban nyerhető el: „Az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, elhívott szenteknek, mindazokkal egybe, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magokén és a miénken. Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól” (1 Kor. 1, 2.3)

És ez nemcsak egy jókívánság, hanem áldás. Tehát az apostol minden gyülekezetet – amely Krisztusban van – és minden szentet így áld meg: „Mindeneknek, akik Rómában (jelentése: erőben /Isten erejében/) vagytok, Isten szerelmeseinek, hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól” (Róm. 1,7)

Mert: „Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen” Hiszen: „...Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek; És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn. És Ő a feje a testnek, az egyháznak: aki a kezdet, elsőszülött a halottak közül; hogy mindenekben Ő legyen az első; Mert tetszett az Atyának, hogy Őbenne lakozzék az egész teljesség” (Róm. 11,36; Kol. 1,16-19)