„Mivel tehát a világ
[koszmosz: világegyetem; világmindenség]
a saját [maga] bölcsessége [(szophia): a tudás, ismeret és
tapasztalat legmagasabb szintű, érett, megfontolt alkalmazásának képessége]
útján nem ismerte meg Istent a maga bölcsességében.
Tetszett Istennek [úgy
látta helyesnek (jónak)] hogy az
igehirdetés bolondsága [ostobaságnak, képtelenségnek látszó igehirdetés (prédikálás)] által üdvözítse [(szódzó): bűnbocsánatot szerez,
megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből,
bűnökből; mindenfajta problémából, bajból); megszabadítás (mindenfajta
veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/; oltalmazás; biztonság;
állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség);
boldogság, megtartatás] a hívőket. [azokat,
akik hisznek]” (1Kor. 1,21)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.