"Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő
reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és
Samariában és a földnek mind végső határáig." (ApCsel.1:
Amikor Isten ereje
megszabadít, a hétköznapi létből a rendkívülibe, a természetesből a
természetfölöttibe kerülünk. Emlékszel még arra a napra, amikor az Úr rád
helyezte a kezét? Azt mondod: ,,Nem tehettem mást, mint, hogy az Urat
dicsértem." Nos, ez csupán a kezdet. Most hol tartasz? Isten terve az,
hogy addig növekedjél, míg el nem éred az Ő végére mehetetlen teljességét.
Nem kell ezt
mondanod: ,,Csodálatos volt, amikor Szent Szellemben megkeresztelkedtem."
Ha a múltba kell tekintened ahhoz, hogy megtudjam: megkeresztelkedtél, akkor
visszaeső vagy. Ha a kezdet jó volt, akkor a folytatásnak napról napra jobbnak
kell lennie, amíg mindenki meg nem győződik arról, hogy a Szellem által
betöltekeztél Isten hatalmával, Isten teljességével!
Isten ébresszen fel
bennünket az álomból, hogy soha ne váljunk közömbössé az Ő dicsőséges igazsága
és mindenható erejének lehelete iránt!
ALAPIGE: Zak.9:12-16
,,Térjetek vissza az
erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem néktek: kétszeresen
megfizetek néked! Mert kifeszítem Júdát magamnak mintegy kézívet és megtöltöm
Efraimot; és felindítom fiaidat, oh Sion, a te fiaid ellen, oh Jáván, és
olyanná teszlek, mint a hős fegyvere.
És megjelent felettük
az Úr, és nyila repül, mint a villámlás; az Úr Isten kürtöt fuvall, és déli
szelekben nyomul elő. A Seregeknek Ura megoltalmazza őket; megemésztik és
letapossák a parittya-köveket, és isznak és zajongnak, mint a bortól, és
megtelnek, mint a csészék, és mint az oltár szegletei.
És megsegíti őket az
Úr, az ő Istenük ama napon, mint az ő népének nyáját, és mint korona-kövek
ragyognak az ő földén."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.