"Mert azt, amit imádságunkban kérnünk kell, nem tudjuk
úgy kérni, amint kell, de maga a Szent Szellem esedezik értünk kimondhatatlan
fohászkodásokkal..." (Róm 8,26).
Tudjuk, hogy a Szent Szellem ad nekünk erőt az imádsághoz.
Tudjuk, mit jelent a Szent Szellem által imádkozni, de azt már sokszor nem
tudjuk, hogy maga a Szent Szellem könyörög bennünk úgy, ahogyan mi ki sem
tudnánk mondani. Ha Istentől újjászülettünk és Isten Szent Szelleme bennünk
lakik, Ő kimondja helyettünk a kimondhatatlant.
"Ő" - a Szent Szellem bennetek - "Isten
akarata szerint esedezik a szentekért" (27. v.) Isten nem azért kutatja át
a szívedet, hogy tudatos imádságaidat megismerje, hanem hogy a Szent Szellem
imádságát felfedezze benned.
Isten Szelleme a hívőt szentélyül használja fel, hogy benne
közbenjárjon. "A ti testetek a bennetek lakozó Szent Szellem
temploma." Amikor Jézus Krisztus megtisztította a templomot, "nem
engedte, hogy valaki edényt vigyen a templomon keresztül" (Mk 11,16).
Isten Szelleme nem akarja, hogy testedet saját kedved szerint használd. Jézus
könyörtelenül kiűzte mindazokat, akik adtak-vettek a templomban és így szólt:
"Az én házam imádság háza, ti pedig azt latrok barlangjává tettétek."
Mi felismertük-e már, hogy testünk a Szent Szellem temploma?
Ha igen, akkor gondosan meg kell őriznünk az Ő számára mocsoktalanul. Tudatára
kell ébrednünk annak, hogy tudatos életünket - amely csak kicsiny része a
személyiségünknek - meg kell őriznünk a Szent Szellem templomaként. Ő majd
figyelemmel kíséri a tudatalatti részt is, amiről mi semmit sem tudunk. De
lássunk neki, hogy megőrizzük a tudatos részt, mert azért mi vagyunk a
felelősek.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.