2012. április 5.

Lélek szerint


„A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.”
Gal 5,22-23

Szeretet: „A szeretet mennyei eredetű plánta, melyet naponta kell gondoznunk. A szelídség, a kedvesség, a hosszútűrés mindent eltűr és mindent elvisel, és az, hogy nem tudnak könnyen felingerelni, ezek a szeretet értékes fájának gyümölcsei. (Review and Herald, 1888. június 5.)”

Öröm: „Igéjében az Úr úgy mutatja be népét, mint egy örvendező népet… Törekedjünk arra, hogy megtanítsuk a hívőket az Úrban való örvendezésre! A cselekvő hit eredménye a lelki öröm. Isten népének hittel és Szentlélekkel teljesnek kell lennie, s Uruk csak akkor dicsőül meg bennük. (Bible Training School, 1905. április 1.)”

Békesség: „Akik nyugtalanok, panaszkodók és zúgolódók, azok azért olvassák a Bibliát, hogy azzal is bizonyítsák saját eljárásaikat. Ők Isten tanácsait elutasítják vagy kiforgatják. Békessége annak van, aki akaratát Isten akaratába helyezte és vágyik arra, hogy az isteni utasítást kövesse. (Signs of the Times, 1893. augusztus 14.)”

Türelem: „A világban van egy ál- és egy igazi kereszténység. Az ember igazi jelleme abban nyilvánul meg, hogyan bánik embertársaival. (Review and Herald, 1895. április 9.)”

Szívesség: „Nekünk, keresztényeknek nem szabad keményszívűnek és megközelíthetetlennek lennünk. Magatartásunknak Krisztust kell tükröznie, jellemünknek pedig a mennyei kegyelem szépségét kell magán viselnie. Isten jelenlétének kell velünk lakoznia, s bárhol vagyunk, árasszunk fényt a világra. A körülötted élőknek fel kell ismerniük, hogy a menny légköre leng körül téged. (Review and Herald, 1892. szeptember 20.)”

Jóság: „Ha az igazság iránti szeretet él a szívedben, akkor az igazságról fogsz beszélni, arról az áldott reménységről, mely Jézusban van. Ha szeretet van a szívedben, akkor arra fogsz törekedni, hogy testvéredben megalapozd és felépítsd a legszentebb hitet. (Review and Herald, 1888. június 5.)”

Hűség: „Nem lehet valaki Krisztus küldötte és nem végezheti Ura munkáját anélkül, hogy ne működnék együtt Istennel a Szentlélek által. Csak úgy válhatunk alkalmassá a mennyre, ha jellemünk átalakul… Isteni természet részeseivé kell válnunk, … mert a Szentlélek munkája az, hogy nemesíti az ízlést, megszenteli a szívet és bemutatja a léleknek Jézus hasonlíthatatlan szépségét. (Bible Echo, 1893. február 15.)

Szelídség: „Nem, nem jelent lefokozást az, ha valaki a Golgota Férfiának nyomdokaiba lép. Nap mint nap üljünk le Jézus lábaihoz, és tanuljunk tőle, hogy beszélgetésünkben, viselkedésünkben, ruházkodásunkban és minden dolgunkban az a tény legyen nyilvánvalóvá, hogy Jézus irányít bennünket és uralkodik felettünk. (Review and Herald, 1892. május 10.)”

Mértékletesség: „ Isten minden embertől elvárja, hogy adja át testét neki élő áldozatul, nem pedig halott, vagy haldokló áldozatként, melyet legyengített saját életvitele, s mely telve van tisztátalansággal és betegséggel… Ha testünk törvényeit sértjük meg, az ugyanolyan bűn, mintha a Tízparancsolat egyikét hágnánk át, mert ez is, az is Isten törvénye. Nem szerethetjük Istent teljes szívünkből, elménkből, lelkünkből és erőnkből, míg sokkal jobban szeretjük hasunkat és ragaszkodunk ínyenc falatjainkhoz. Ezzel naponta aláássuk egészségünket, mellyel Istent dicsőíthetnénk meg, mert ő teljes erőnket, teljes szellemi képességünket elvárja tőlünk. Bár Krisztus követőinek valljuk magunkat, akik az örök élet elnyerésére készülünk, káros szokásainkkal mégis egyre csökkentjük életerőnket... (Testimonies, 2. kötet, 70-71. oldal)”

Ellen G. White írásaiból válogatva
Bejegyezte: Restás László dátum: 4:00


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.