Miért olyan veszélyes a hiúság? Aki megtűri gondolataiban a hiúságot, öntetszelgést, előbb-utóbb el is hiszi a magáról festett képet.
Amikor elfogadja mások dicséretét, megtartja magának, annak fényében úszik, lassan és alattomosan hálózza be szívét a gőg.
Amint megtelik a lélek gőggel, szavait, döntéseit, sőt egész magatartását, emberi kapcsolatait megmételyezi a büszkeség. Elvárja mások hízelgését, ami további csapdát állít lába elé, és titokban már ellenségnek tekinti azokat, akik hibáira próbálják figyelmeztetni.Ezért vigyázzunk mindnyájan! Ne tulajdonítsuk magunknak jó előmenetelünket, ne mulasszuk el megalázni szívünket az Úr és a testvéreink előtt, s még saját tükrünket is cseréljük le az Ige tükrére, ami a "szabadság tökéletes törvénye"!
A büszkeség olyan szívbeli állapot, ami magában hordozza a belső romlást. A kevély ember azt hiszi el magáról, amit korábbi hiúsága felfestett előtte. Komoly veszélyben van, mert "Isten a kevélyeknek ellene áll..."
Aki nem alázza meg magát, törvényszerű, hogy eluralkodik egész személyiségén a felfuvalkodottság. Egyre nagyobbnak, szebbnek, áldottabbnak és hatalmasabbnak képzeli magát. Nem hallgat az Istentől küldött, őszinte tanácsra, elutasítja a feddést, míg a saját vesztébe rohan, és végül elbukik.
Isten őrizzen meg mindnyájunkat ettől a rettenetes lelkiállapottól!
Álljunk meg mindennap a kereszt tövében, teljünk el Isten kegyelmes szeretetével, és alázzuk meg magunkat Őelőtte, hogy átélhessük a Jézustól tanult szelíd és alázatos szív nyugalmát!
Sose felejtsük el, minden, amit elértünk, ami jó és szép az életünkben, Isten ajándéka, nem a magunk érdeme!
"Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik."
Példabeszédek 29:1.
2013. július 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.