"...És mondta: Kicsoda
vagy, Uram?" (Csel 9,5)
Tárzusi Sault a váltság
csodája egy másodperc alatt átformálta. Az erős akaratú, elkötelezett
farizeusból Jézus Krisztus alázatos, átadott életű rabszolgájává vált.
Semmi csodálatos nincs az
olyan dolgokban, amiket meg tudunk magyarázni; azok felett mi uralkodunk,
egészen természetes tehát, hogy megpróbáljuk őket megmagyarázni. Az
engedelmesség nem mindig természetes; és nem is mindig feltétlenül bűn az, ha
nem engedelmeskedünk. Ha nem ismerjük el a parancsoló magasabb tekintélyét,
akkor nincs az engedelmességnek erkölcsi értéke.
Felszabadulás is lehet valaki
számára, ha nem engedelmeskedik. Amikor egyik ember ezt mondja a másiknak:
"Ezt kell tenned!" vagy "Csináld!" - ezzel összetöri az
emberi szellemet és használhatatlanná teszi Isten számára. Az engedelmeskedő
ember rabszolga, hacsak nincs ott a szent Isten felismerése engedelmessége
mögött.
Sok lélek csak akkor kezd
Istenhez menni, amikor már torkig van a vallásossággal, mert az ember szívének
csak egyetlen Mestere van: és ez nem a
vallás, hanem Jézus Krisztus. De amikor már megláttam Őt, jaj nekem, ha azt
mondom: Nem akarom! Ő sohasem fog unszolni, hogy akarjam, de ha ellenkezem,
máris elkezdtem aláírni lelkemben Isten Fiának halálos ítéletét.
Amikor szemtől szembe állok
Jézus Krisztussal és ezt mondom: "Nem akarom!" Ő sohasem fog
kényszeríteni, de én már akkor elfordultam váltságának újjáteremtő hatalmától.
Ha a világosságra jöttem, Isten kegyelme előtt mindegy, hogy mennyire vagyok
bűnös; de jaj nekem, ha a világosságot visszautasítom (Jn 3,19-21).
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.