Évekkel ezelőtt megjelent a
chicagói lapokban egy történet egy kínai étterem pincértanulójáról, aki elment
egy bankba, hogy felváltson egy 500 dollárost. Az étteremnek 250 dollár apróra
és 250 egydolláros bankjegyre volt szüksége. A banki alkalmazott véletlenül egy
köteg 100 dolláros bankjegyet fogott meg, és így 250 dollár aprót, és 25.000
dollárnyi bankjegyet adott a fiúnak.
A srác azonnal észrevette a
tévedést, de örült a váratlan szerencsének, és nem szólt semmit. Elvitte a
pénzt, és eldugta egy ismerősénél. Aztán elment egy másik bankba 250 dollárral,
és ott megkapta az egydolláros bankjegyeket. Aztán visszament az étterembe, és
azt hitte, hogy jó kis vagyonra tett szert.
A banki alkalmazott, amikor
észrevette a tévedését, nem tudta azonosítani a személyt, akinek odaadta a
százdollárosokat. Ám arra emlékezett, milyen szaga volt az illetőnek. Tudta az
illatából, hogy kínai étteremben dolgozott. Nemcsak az illatra emlékezett,
hanem össze is tudta azt kapcsolni azzal az étteremmel, amelyikben a
pincértanuló dolgozott. A rendőrség segítségével megkeresték az éttermet, és ő
azonosította a fiút. A fiút azonnal kirúgták, és a pénzt visszaadták. A bank
nem indított pert, mert végül is az ő hibájuk volt, és jó viszonyban akartak
maradni az étteremmel.
Neked milyen az illatod?
Nekünk, keresztyéneknek „Krisztus jó illatát" kell hordoznunk. Kell, hogy
legyen bennünk valami, ami Krisztus szeretetét sugározza.
Pál azt írta: „Mert Krisztus
jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók
között" (2Kor 2,15). Nyilván az „illat" szót itt nem szó szerint kell
érteni. Az illat, amiről Pál beszél, nem feltétlenül olyan, amit az orrunkkal
érzékelhetünk. De megérzik azok, akikkel kapcsolatba kerülünk.
Az illatok egyébként
valamilyen tevékenység melléktermékei. Ha tornázol, izzadni kezdesz, és
testszagod lesz. Ha fokhagymát eszel, fokhagymás lesz a leheleted. Ha
telelocsolod magad parfümmel, olyan illatod lesz, mint a parfümös pultnak a
drogériában. Ugyanígy, ha Krisztusnak szolgálsz, és ezt szeretetteljes és
alázatos lelkülettel teszed, elkezded Krisztus illatát terjeszteni.
Assisi Szent Ferenc mondta
egyszer: „Hirdesd mindig az evangéliumot; szavakat csak akkor használj, ha
muszáj". Krisztus illatáról beszélt.
Rajtad érzik ezt az illatot
az emberek?
http://velunkazisten.hu/small_story/Nem_ereztem_mar_valahol_a_szagodat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.