Imádság:

Úr Jézus Krisztus!

Úrnak mondalak, Úrnak nevezlek.

De mégis olyan sokszor szabadítom fel magamat

a Te hatalmad alól.

Aztán megbánom. Mindig megbánom.

Utólag.

Pedig ha nem Te vagy az Úr az életemben,

ebben az országban, az egész teremtett világon,

akkor minden relatívvá, viszonylagossá válik.

Akkor minden értékét veszti.

Úr Jézus Krisztus! Uram! Szabadítóm!

Kérlek, ments meg nélküled-való önmagamtól!

… hogy szabad legyek. Szabad:

a Te hatalmadba odaszánni az életem.

Szabad: Téged tekinteni Úrnak, egyedüli Úrnak az életemben.

Hogy kesergő lemondás helyett, örömteli reménységgé váljon az imádságom:

„Legyen meg a Te akaratod!”

Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)