„Heródesnek [jelentése: hősies],
a Júdea királyának idejében [korában]
vala [élt] egy Zakariás [jelentése: akiről az Úr megemlékezett]
nevű pap. Az Abia [jelentése: apám
az Örökkévaló] rendjéből [osztályából] Az ő felesége pedig az Áron [jelentése: megvilágosított] leányai közül való vala [törzséből származott], és annak neve Erzsébet [jelentése: akit Isten megtisztel; Istennek szentelt].
És mind a ketten igazak [igazságosak; (meg)igaz(ult)ak] valának az Isten előtt [szentül éltek], kik az Úrnak minden parancsolataiban és
rendeléseiben feddhetetlenül jártak [az ő
igazságos útjain]
És nem volt nékik gyermekük,
mert Erzsébet meddő [terméketlen;
magtalan] vala, és mind a ketten immár idős [élemedett (előrehaladott;
hajlott) korú] emberek valának [életük alkonya felé jártak].
Lőn [történt] pedig, hogy mikor ő rendjének [osztályának] sorában papi szolgálatot végzett az Isten előtt,
A papi tiszt szokása szerint
reá jutott a sor, hogy bemenvén az Úrnak
templomába [szentélyébe], jó illatot
gerjesszen [illatáldozatot; füstölőáldozatot mutasson be]
És a népnek egész sokasága [kint várta és közben] imádkozék kívül a
jó illatozás [füstölés] idején [órájában]
Néki pedig megjelenék az
Úrnak angyala, állván a füstölő [illatáldozati]
oltár jobbja felől.
És láttára megrettene [zavarba jött; megháborodott; összezavarodott
a látványtól] Zakariás [nyugtalanság],
és félelem szállá meg őt.
Monda pedig az angyal néki:
Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed [kérő imád], és a te
feleséged Erzsébet szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
És lészen tenéked örömödre és
vigasságodra [boldog leszel; és ujjongani
fogsz rajta], és sokan fognak örvendezni az ő születésén [világra jövetelének];
Mert nagy lészen az Úr előtt,
és bort és részegítő [mámorító; (bódító)] italt nem iszik; és betelik Szent Szellemmel
még az ő anyjának méhétől fogva
És az Izrael fiai közül
sokakat megtérít [visszafordít] az
Úrhoz, az ő Istenükhöz.
És az Ő [az Úrnak színe] előtt fog járni az Illés [jelentése: erősségem az Úr)
] szellemével és erejével [(dünamisz)
Képesség;
erő, ami képessé tesz bármi megtételére. Hatalom; erő-megnyilvánulás].
Hogy az atyák szívét a fiakhoz (vissza)térítse
[visszafordítsa], és az engedetleneket
[meggyőzhetetlen, makacs, csökönyös
hitetleneket] az igazak [megigazultak
vagy megigazítottak, igaznak nyilvánítottak] bölcsességére [okosságára térítse; vezesse; észjárására
hozza; megfontoltságára; az egész
személyiség „beállítottságát”, „irányultságát megváltoztassa]. Hogy
készítsen az Úrnak [állítson az Úr elé]
tökéletes [alkalmas; felkészült]
népet” (Luk. 1,5-17)
Őbenne fog
beteljesedni a prófécia, amelyet így hirdetett meg az Úr: „Ímé, elküldöm
én az én követemet, és megtisztítja (egyengeti) előttem az utat, és mindjárt (hamar) eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek (aki után vágyódtok),
és a szövetségnek követe, akit ti
kívántok; ímé, eljön (jön már), azt
mondja a Seregeknek Ura.
És az atyák
szívét a fiakhoz fordítja (téríti), a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne
jöjjek, és meg ne verjem e földet átokkal (hogy pusztulással ne sújtsam a
földet, amikor eljövök)” (Malak. 3,1; 4.6)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.