1 A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra.
2 Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a
nyomorúságban. 3 Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; 4 ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) 5 Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait. 6 Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. 7 Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld. 8 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) 9 Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a
földön. 10 Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát
tördel szét, harci kocsikat éget el. 11 Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. 12 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) Zsolt 46.
IDŐ A MEGHALLGATÁSRA
Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. (Zsolt 34,16)
Az unokahúgom mindig felhívott, ha valamilyen problémát kellett megoldania. Egyik reggel egy különösen nehéz gondja volt, aminek elmagyarázása beletelt egy kis időbe. Elszántan figyeltem, anélkül, hogy félbeszakítottam volna, hogy pontosan érzékeljem, mi a gond. Egyszer csak megkérdezte: "Ott vagy?"
"Igen!" - válaszoltam. "Figyelek." Megnyugodott, majd folytatta. Majd addig beszélgettünk, amíg úgy érezte, hogy a dolog meg van oldva.
nyomorúságban. 3 Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; 4 ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) 5 Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait. 6 Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. 7 Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld. 8 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) 9 Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a
földön. 10 Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát
tördel szét, harci kocsikat éget el. 11 Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. 12 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) Zsolt 46.
IDŐ A MEGHALLGATÁSRA
Az Úr szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. (Zsolt 34,16)
Az unokahúgom mindig felhívott, ha valamilyen problémát kellett megoldania. Egyik reggel egy különösen nehéz gondja volt, aminek elmagyarázása beletelt egy kis időbe. Elszántan figyeltem, anélkül, hogy félbeszakítottam volna, hogy pontosan érzékeljem, mi a gond. Egyszer csak megkérdezte: "Ott vagy?"
"Igen!" - válaszoltam. "Figyelek." Megnyugodott, majd folytatta. Majd addig beszélgettünk, amíg úgy érezte, hogy a dolog meg van oldva.
Néha, mi is úgy érezzük, mintha Isten nem figyelne ránk, vagy megfeledkezett volna rólunk. Az unokahúgomhoz hasonlóan azt kérdezzük, "ott vagy"? A válasz pedig "igen". Isten mindig velünk van, figyel ránk, gondunkat viseli, és átsegít bennünket minden helyzeten. "Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen bizonyos segítség a nyomorúságban." (Zsolt 46,2) Csupán nyugodtan várnunk és figyelnünk kell Isten szavára. Amint a Préd 3,7 mondja: "megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek." Isten figyel és beszél, néha közvetlenül, néha más embereken keresztül.
Imádság: Kegyelmes Istenünk, segíts figyelmeseknek lennünk, hogy a te ihleted áradhasson rajtunk keresztül azok felé, akiknek útmutatásra van szükségük. Ámen.
Ha úgy érezzük, senki sincs velünk, Isten akkor is figyel.
Meedie Monegan (Kalifornia,
USA)
http://csendespercek.hu
http://csendespercek.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.