"Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét
egy ellen, az egész megrontásában bűnös" ( Jak 2,10).
Az erkölcsi törvény nem veszi figyelembe gyarló emberi
voltunkat, nincs tekintettel örökölt hajlamainkra és gyengeségeinkre.
Megköveteli, hogy teljesen erkölcsösek legyünk. A törvény soha nem változik, a
legnemesebbtől és a leggyengébbtől is ugyanazt követeli. Az Istentől rendelt
törvény nem változik sem a nemesebb, sem a gyengébb emberrel szemben. Nem
mentegeti mulasztásainkat, ugyanaz marad minden időben és az örökkévalóságban
is. Ha erre nem ébredünk rá, azért van, mert nem vagyunk elevenek. Amint megelevenedünk,
látjuk, hogy az életünk kész tragédia. "Én pedig éltem egykor a törvény
nélkül. De a törvény jöttével megelevenedett a bűn és én meghaltam" (Róm
7,9-10). Amint ezt felismerjük, Isten Szelleme meggyőz minket bűnösségünkről.
Amíg az ember erre a pontra el nem jut és nem
látja be, hogy reménytelenül elveszett, addig Krisztus keresztje üres
komédia a szemében. A saját bűnösségünkről való meggyőződés köt félelemmel a
törvényhez és az embert reménytelenné teszi: "A bűn alá vagyok rekesztve
és kiszolgáltatva neki." Én, az Istennek adós bűnös nem juthatok Istennel
helyes viszonyba, ez lehetetlen. Csak egyetlen úton jöhetek rendbe vele: Jézus
Krisztus halála által! Meg kell szabadulnom attól a bennem lappangó gondolattól
is, hogy valaha engedelmességem által helyes viszonyba juthatok vele - ugyan ki
tudna közülünk tökéletesen engedelmeskedni Istennek valaha is?!
Csak akkor ismerjük fel a törvény hatalmát, amikor így
közelít hozzánk: "ha..." Isten soha nem kényszerít. Néha szeretnénk,
ha kényszerítene, máskor megint, ha békén hagyna. De ha Isten akarata uralomra
jut bennünk, akkor minden kényszernek vége! Amint szabad elhatározásunkból
engedelmeskedünk Istennek, megmozdítja érdekünkben a legtávolabbi csillagot és
a legkisebb homokszemet is, hogy mindenható hatalmával segítsen rajtunk.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.