Írta: Guti tünde
Hetek óta várok, és
sóvárgom az Úr kijelentéseire. Ezt mondtam:
- Ha nem szólsz
hozzám, Uram, mi értelme van akkor hívő életemnek?
Nem jó jel, baj
van, ha az Úr hallgat.
A Szent Szellem egyre többször késztet arra, hogy boruljak
le imádság közben, mert ez a legmegfelelőbb pozíció a hatalmas és szent Isten
előtt. A térdeléssel és a leborulással fejezem ki teljes megalázkodásomat.
Ma is nagyon mélyen
megérintett az az atyai vonzás, ami Istent dicsőítő, előtte hódoló, nagysága
előtt ámuló túlcsordulásban nyilvánult meg. Valamiféle sürgetést érzékelek
abból, ahogy az Úr noszogat, fedd és int, ösztökél és felráz. Mindez
mérhetetlen, féltő szeretetének különös megnyilvánulása felém. Istenfélelemben
kell véghezvinnem üdvösségemet!
Eudoxia
bizonyságtételét meghallgattam, és elmélkedés közben láttam lelkemben egy
képet:
Csodaszép
menyasszony állt hófehérben, fején gyönyörű tüllfátyollal. Apró ékkövekkel volt
kirakva. Aztán kezet láttam, ahogy odanyúlt és dolgozott rajta. Tudtam, hogy a
Szent Szellem az. Boldog derű járt át, mert áradt belőle a szelídség és a
mosoly.
Krisztus
menyasszonyát öltözteti a Szent Szellem, a Gyülekezetet. Rendezgeti, díszíti,
felkészíti a Vőlegénnyel való találkozásra, aki hamarosan megérkezik.
Annyira drága a
Szent Szellem! Olyan érzékeny, leheletfinom kedvességgel, odafigyelő
gondossággal ápolja, szépíti a menyasszonyt! Ő egyszerre hatalmas, dinamikus
erő és vigasztaló Pártfogó. Gyengéd rezdüléseire csak az reagál, aki közelről
ismeri.
Csendes hangját senki se hallhatja, ha tele van e világ
lármájával.
Ő mindent megtesz,
hogy tökéletességben állítsa a Bárány elé jegyesét: az Ekklézsiát. A legapróbb
részletek, a legtitkosabb szennyeződések sem kerülik el a figyelmét.
Láttam, ahogy
abszolút szakértelemmel simítgatta a redőket, ellenőrizte a feltűzött
gyöngyöket. Tudtam bensőmben, hogy ezek az UTOLSÓ MŰVELETEK!
Két üzenete volt
számomra ennek a képnek:
- A
menyasszony ruhája tiszta, szeplőtelen, hófehér. A szentség, hűség és igazság
ruhája.
- A Szent
Szellem olyan isteni személy, akit SOHA, DE SOHA NEM SZABAD MEGSZOMORÍTANI! Ő a
Kegyelem Lelke, aki által Isten szeretete a szívünkbe áradt! Ezzel a féltő
szerelemmel óvja, inti, figyelmezteti, tanácsolja és ünneplőbe öltözteti a
menyasszonyt a Bárány menyegzőjére.
A következő napok
egyikén kijelentést hallottam szívemben:
MEGRÁZOM NÉPEMET, ÉS MINDEN LEHULL RÓLA, AMI NINCS
ODAVARRVA!
(Egyértelmű volt, hogy a kép ismerete nélkül ezt nem érthettem
volna meg.)
A tűvel, a kapoccsal, ahogy a Mester átszúrja az anyagot,
maradandó nyomot hagy. De aki csak nemtörődöm, hamis módon, saját maga próbálja
felragasztgatni ruhájára sebtiben az ékességeket, az az első megrázattatáskor
elveszti azokat!
„És hallám, mintegy
nagy sokaság szavát, és mintegy sok vizek zúsását, és mintegy erős
mennydörgésnek szavát, mondván: Alleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk,
a mindenható!
Örüljünk és örvendezzünk, és adjunk dicsőséget Neki, mert
eljött a Bárány menyegzője, és az Ő felesége elkészítette magát.
És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér
gyolcsba, mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei.” Jelenések
19:6-8.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.