Csak Istennél
csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. (Zsoltárok 62:6)
A csend szerepe fontos a hívő ember életében. Te mennyit
gyakorlod? És hogy látod: mi értelme van? A következő történet segít eligazodni
e kérdésben:
A magányosan élő szerzetes remetéhez egyszer emberek jöttek.
Megkérdezték tőle:
- Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben
és magányban?
A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy
ciszternából, az esővíz összegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a
kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak:
- Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok?
Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak
beletekinteni a mély kútba:
Nem látunk semmit - mondták kisvártatva.
A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet
tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek:
- Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen. Mit
láttok?
A látogatók érdeklődéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s
felkiáltottak:
- Saját arcunkat látjuk a kútban!
- Bizony, amíg zavartam a vizet - mondta a remete -, nem
láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat.
A látogatók megértették a remete tanítását.
És te? Neked sikerült megértened a csend szerepét? Remélem,
hogy igen. Akkor pedig szakíts rá időt naponta…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.