Mert Te ígérted ezt, Uram, Uram! Mert a Te áldásoddal
szolgádnak háza örökké áldott lesz!" (2Sám 7,29).
Dávid itt egy ígéretre hivatkozva lép Isten elé, és kéri
annak beteljesítését. Ez az igevers így kétszeresen is tanulságos a számunkra.
Először, hogy komolyan bíznunk kell abban, amit az Úr megmondott, annak
beteljesülését biztosra kell vennünk, azután már hivatkozhatunk Isten trónusa
előtt ígéreteire.
Milyen jó dolog arra hivatkozni, amit az Úr maga ígért meg! Milyen
jó elmondani Dáviddal: Mert Te ígérted, Uram", hiszen ilyenkor Isten
ígérete támasztja alá könyörgésünket.
Nem azért imádkozunk, mert kételkedünk, hanem mert hiszünk:
Hitetlenül imádkozni nem illő dolog Isten gyermekei számára.
Nem, Uram, mi nem kételkedhetünk Benned, hiszen meg vagyunk
győződve arról, hogy minden szavad nagy reménységek várására biztat minket.
Egyszerűen csak mehetünk Hozzád, hogy kérjük, cselekedjél, amint megmondottad.
Így kérlek, áldd meg szolgád házát, gyógyítsd meg betegeinket, mentsd meg a
csüggedőket, vezesd vissza az eltévelyedetteket, erősítsd az istenfélőket.
Urunk, add meg ruhánkat és eledelünket ígéreted szerint. Segíts meg minden
munkánkban, kiváltképpen amikor az evangéliumot visszük szomszédjainkhoz. Tedd munkatársainkat
a saját munkatársaiddá, gyermekeinket saját gyermekeiddé. Áraszd ki áldásodat a
jövendő nemzedékre, és add, hogy amíg utódaink a földön élnek, hűek maradjanak
Hozzád. Ó Uram, a Te áldásoddal áldassék meg szolgád háza! Ámen.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.