Mi az igazi gyógyír a
szomorúságra? Semmi más, mint nyitottság az Úr felé. A világ szerinti
szomorúság, amit az ördög munkál sokakban, arra vezérel, hogy minél hatásosabb
legyen az elszakadás Istentől. Hiszen az örömtelen ember letörhető,
megnyomorítható és elhiteti ez a mélységben lévő emberrel, hogy rám még az
Isten sem gondol. Kell ennél komolyabb érzelmi sokk? Úgy vélem nem.
S éppen az a megoldás és a gyógyszer, ami elindíthat a
megoldás felé, akármilyen szomorú helyzetben, hogy próbálj nyitottnak lenni az
Úr felé. Járj kitartóan a gyülekezetbe, olvasd el akkor is az Igét, ha épp
nincs kedved hozzá, vagy éppen a legnagyobb szomorúság van benned. Imádkozz egy
pár gondolat erejéig akkor is, ha épp üresen kong a szíved.
Ha állandóan csak „miért?”-ek cikáznak az elmédben, és az
okokat keresed, keresd, mi lehet a célja az életednek, Isten előtt állva.
Egyszóval maradj kapcsolatban! Kapcsolatban Istennel és kapcsolatban másokkal
és még az is előfordulhat, hogy te, akinek nagyobb terhei vannak, vigasztalni fogsz
olyanokat, akik szomorúságának sokkal elenyészőbb forrása van, mert nem egy
ilyenről hallottam.
A szomorú érzések bábjából így kelhet ki az üdvösség és már
e világban a csendes öröm pillangója. Ami nem a világ groteszk vigyora, hanem
sokkal mélyebbről táplálkozó boldogság, mert az Úrral való kapcsolatban
gyökerezik. Ajándékozzon meg bennünket Isten ennek a látásával, és az ebből
fakadó élettel. (Berencsi Balázs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.