Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést
szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez. (2Kor
7:10)
A mai Bibliai szakaszban kétféle szomorúságról olvasunk,
mert ezt a nagyon sokféle emberi érzésünket az Ige két alapvető csoportba
foglalja. Ez tükrözi is a Szentírás szomorúsághoz való hozzáállását és ezzel az
élő Isten elgondolását erről. Ez sokat segíthet nekünk viszont abban, hogy
feldolgozzuk és próbáljunk gyógyírt keresni ezen érzéseinkre.
Az Igében arról olvasunk, hogy az egyik része a szomorú
érzéseknek a világ szerinti szomorúság. Mióta a világba bekerült a bűn, az első
emberpár vétke miatt, az ördög a szomorú érzésekkel fogva akar tartani. El
akarja venni az örömünket, el akarja rabolni a reménységünket. Ki akarja
semmizni az embert.
Megjelenhet ez úgy is, hogy valaki nincs mélyen érzelmileg,
de mégis közömbös. Nem érdekli semmi. Végzi a rutinszerű tennivalóit, de nincs
igazi örömérzése. A közömbösség is egyik változata a szomorúságnak, amikor
nincsenek különösebb céljai valakinek az életben és közömbös az emberi
kapcsolataiban, de Istennel kapcsolatosan is.
Nem érez késztetést az imádságra, az Ige nem üzen neki
semmit, közömbös az Úr iránt a szíve. A világ szerinti szomorúság keserűvé
tesz. A világ szerinti szomorúság, írja itt Pál apostol, végső formájában
halált szerez, mert nem az életről beszél. (Berencsi Balázs)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.