„Ha pedig eltévelyedik
valaki az igazságtól: „Atyámfiai (testvéreim),
még ha előfogja is az embert valami bűn
(ha valakit tetten is érnek valamilyen hibás lépés, botlás, baklövés,
melléfogásban), ti szellemiek (akik
szellemi emberek vagytok), igazítsátok
útba (igazítsátok helyre) az olyant
szelídségnek (jóindulat, barátságosság, higgadtság) szellemével. Ügyelvén (de azért vigyázva) magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is” (Gal. 6,1)
„Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek
(és intésünknek), azt jegyezzétek meg; és
ne társalkodjatok (ne tartsatok kapcsolatot) vele, hogy megszégyenüljön. De ne tartsátok (ne tekintsétek) ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit (mint
testvéreteket)” (2 Thess. 3,14-15)
Mert: „Atyámfiai (testvéreim), hogyha valaki ti köztetek eltévelyedik az
igazságtól, és megtéríti őt valaki, Tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg
(és visszafordít) az ő tévelygő útjáról,
lelket (vagyis életet) ment meg a
haláltól és sok bűnt (és sok tévedést, hibát) elfedez” (Jak. 5,19-20)
És azért kell figyelmeztetni, mert azt mondja az Úr: „És ha elfordul az igaz az ő igazságától, és
cselekszik álnokságot, és én vetek eléje botránkozást: ő meg fog halni. Ha meg nem intetted őt, vétke miatt hal meg
és elfelejtetnek igazságai, amelyeket cselekedett; de vérét (vagyis életét) a te kezedből kívánom meg.
(Más fordítás: Ha az igaz letér az igaz útról, és
gonoszságot követ el, akkor én bukását okozom, és ő meg fog halni. Ha nem
figyelmezteted őt, akkor meghal ugyan vétke miatt, és emléke sem marad meg igaz
tetteinek, amelyeket véghezvitt, de a vérét tőled kérem számon). Ha pedig te megintetted (és
figyelmeztetted) azt az igazat, hogy az
igaz ne vétkezzék (többé), és ő nem
vétkezik többé: élvén él (mert akkor életben marad), mert engedett az intésnek (és a figyelmeztetésnek), és te (is) a te lelkedet (vagyis életedet) megmentetted”
(Ezék. 3,20-21)
Így töltöd be Isten akaratát, hiszen az Úr már az
Ószövetségben kijelentette, hogy mit kell tenni: „Ne gyűlöld a te atyádfiát szívedben; fedd meg a te felebarátodat
(a te honfitársadat) nyilván (és
bátran), hogy ne viseljed az ő bűnének
terhét (és hogy ne légy részes a vétkében)” (3 Móz. 19,17)
De: „Ne álljon elő egy
tanú senki ellen semmiféle hamisság és semmiféle bűn miatt (mert nem lehet
elég egy tanú senkinek a bűne vagy vétke dolgában sem); akármilyen bűnben bűnös valaki (és bármilyen vétket követett is
el), két tanú szavára vagy három tanú
szavára álljon a dolog (és csak két vagy három tanú szavával lehet érvényes
egy ügy)” (5 Móz. 19,15)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.