2012. június 15.

A FÉNY


Róm 13,11-14.
11 De mindezt valóban tegyétek is, mert tudjátok az időt, hogy itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Hiszen most közelebb van hozzánk az üdvösség, mint amikor hívőkké lettünk: 12 az éjszaka múlik, a nappal pedig már egészen közel van. Tegyük le tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. 13 Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, 14 hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.

                              A FÉNY

Az éjszaka múlik, a nappal pedig egészen közel van. (Róm 13,12)

Közel éjfél volt, amikor feleségemmel egy kanyargós, hegyi úton autóztunk. Amint egy kanyarba értem, és egy hepehupán zökkentünk, kiment az autónk világítása. 90 km-es sebességgel mentünk a kanyarban, teljes sötétségben.

Isteni kegyelemből valami arra indított, hogy a lámpakapcsoló felé nyúljak, és elkezdtem ki-be kapcsolgatni. A reflektor újra működött, mi pedig képesek voltunk az úton maradni.

Magától értetődőnek vesszük a fényt, ritkán találjuk magunkat teljes sötétségben. Pál azt mondja: "itt van már az óra, amikor fel kell ébrednetek az álomból. Tegyük le, tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit" (Róm 13,11-12). Buzdít minket, hogy
oly módon éljünk, hogy szégyen nélkül mindig nyíltak lehessünk.

Rendszerint nem az a baj, hogy nincs fény, hanem hogy nem használjuk. Olyanok vagyunk, mint az a fiú, akit apja az istállóba küldött. Felemelte a lámpást, és azt mondta: "Apám, nem látom az istállót." Erre az apa azt felelte: "Csak annyi utat tégy meg, amennyit látsz. Amikor
odaérsz, akkor távolabbra fogsz látni. Hamarosan meglátod majd az istállót is".

Ha Isten fényében élünk, és használjuk ezt a fényt, és addig megyünk, ameddig látunk, akkor mindig megpillantjuk majd a következő célt. Mindig használjuk a nekünk adott fényt!

Imádság: Istenünk, köszönjük, hogy világosságoddal vezetsz minket. Segíts, hogy lássuk az előttünk álló utat! Ámen.

Nem kell félnünk a sötétségtől, ha Isten fényében járunk.
G. William Kilday (Tennessee, USA)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.