Kovásztalanok legyetek!

Krisztus népéhez így szól az Úr: „Tisztítsátok [takarítsátok] el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, aminthogy  kovász nélkül valók vagytok; [hiszen mentesek is vagytok a kovásztól; g. (adzümosz): azaz nem romlott, nem megrontott] mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, [pászkaáldozatunk] a Krisztus, megáldoztatott [föláldoztatott; megöletett már] érettünk. Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, sem rosszaságnak [álnokságnak] és gonoszságnak romlottságnak] kovászával, hanem tisztaságnak [egyeneslelkűség; napfény-tisztaság; őszinteség; nyíltszívűség] és igazságnak [(alétheia): valóság, Isten Igéje] kovásztalanságában. [kovásztalan, azaz nem romlott, nem megrontott (kenyereivel)]” (1 Kor. 5,7-8)