Ige: Jézus Krisztus apostolai

 „Írják e levelet az Isten kihívott gyülekezetének, eklézsiájának amely Korinthusban [jelentése: jóllakott] van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek* hivatalos, elhívott szenteknek, akik már kapcsolatba kerültek Istennel, azoknak, akiket ő elhívott és saját népévé tett. Mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő Uruk és a mi Urunk nevét, hatalmát, tekintélyét bárhol, mind az ő helyükön mind a miénken, és mind az ő helyzetükben, és körülményeikben segítségül hívják** (1Kor. 1,2)

*Hogy kik a megszenteltek, és ez által szentek, arról így tesz bizonyságot Isten Igéje: „Júdás… az elhívottaknak, akik az Atya Istentől megszenteltettek, és Jézus Krisztustól megtartattak” (Júd. 1,1).

„Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Szellem megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre…” (1 Pét. 1,2).

„Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által” (Zsid. 10,10).

Aki: „… egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket” (Zsid. 10,14).

**Mert beteljesedett a prófécia, amely így hangzott: „De mindaz, aki az Úrnak, vagyis Jahvénak nevét hívja segítségül, megmenekül, vagyis üdvözül. Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben (jelentése: a béke megalapozása, Krisztus) lészen a szabadulás, és a menedék a menekültek számára, amint megígérte az Úr, vagyis Jahve, és akik megmaradtak, és megszabadultak, közt lesznek azok, akiket elhív az Úr, azaz Jahve!” (Jóel. 2,32).