Titusz levél 2. fejezet: Az üdvözítő, megszentelő kegyelem (szerkesztett)

Tit. 2,1 Te pedig azokat szóljad, [és azt hirdesd] amik az egészséges [(hügiainó): és romlatlan] tudományhoz illenek [és ami egyezik az egészséges tanítással].

»Más fordítás: Te azonban, Titusz [jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt], tanítsd meg az embereknek, mit kell tenniük, hogy az egészséges tanítást kövessék«

Tit. 2,2 Hogy a vén emberek [(preszbütész): vének, presbiterek; / a görög szöveg nem tartalmazza az ember szót /] józanok [higgadtak, megfontoltak, körültekintőek, óvatosak, őrködők, okosok] legyenek, tisztességesek, [(szemnosz): megfontoltak, becsületesek, tisztelhetők, és tiszteletreméltók, bölcsek, és úgy kövessék az egészséges tanítást]. Mértékletesek [(szóphrón): fegyelmezettek, épeszűek, egészségesek] a hitben, [(agapé): az Isten szerinti] szeretetben, tűrésben [(hüpomoné): türelemben, kitartásban, állhatatosságban] épek [(hügiainó): romlatlanok, a tanhoz hű, igaz tanításban]

        

Tit. 2,3 Hasonlóképen a vén asszonyok [(preszbütisz): szó szerint vén;

a presbitérium nő tagjai is / az asszony szó nem szerepel a görög szövegben /]. Szentekhez illő magaviseletűek [(hieroprepész) (katasztéma): a megszentelt magatartáshoz illő viselkedésüek] legyenek. Nem patvarkodók [senkit se rágalmazzanak, ne legyenek vádaskodók, ne mondjanak senkiről rosszat, és ne legyenek gáncsoskodók], sem sok [mértéktelen] borivás rabjai, [és ne legyenek részegesek, ami (dúloó): rabszolgává tesz, rabszolgaságba taszít, leigáz] hanem jóra oktatók [(kalodidaszkalosz): a jó, és helyes dolgokra tanítók];

Tit. 2,4 Hogy megokosítsák [(szóphronidzó): józanságra, és kötelességtudásra neveljék, észhez térítsék, önmérsékletre tanítsák, megszelidítsék, és megfékezzék] az ifjú asszonyokat [(neosz): az újakat, fiatalokat; / a görög nem tartalmazza az asszony szót /. A kifejezés jelenti még a frissen megtért embert is]. Hogy férjüket és magzataikat [(einai philandrosz): hogy szeretetteljesek legyenek] szeressék [(philoteknosz): és a gyermekeket szeretők legyenek]

Tit. 2,5 Legyenek mértékletesek, [(szóphrón): józan gondolkozásúak, megfontoltak, szerények, mértékletesek, fegyelmezettek, és visszafogottak].  Tiszták, [(hagnosz): tiszta, és szent életűek], háziasak [a házban, az otthonban cselekvők]. Jók, [(agathosz): legyenek kedvesek, jóságosak, gyöngédek, szeretetreméltóak, jóindulatúak, tisztességesek, és becsületesek]. Férjüknek [(anér): az érettkorúaknak] engedelmesek, [(hüpotasszó): alárendeli, aláveti magát, és engedelmeskedik] hogy az Isten beszéde [az Isten (logosza): Igéje] ne káromoltassék [(blaszphémeó): nehogy miattuk érje gyalázat Isten igéjét, és nehogy miattuk becsméreljék, és tiszteletlenül beszéljenek Isten Igéjéről]

Tit. 2,6 Az ifjakat [(neosz): az újakat, fiatalokat. A kifejezés jelenti még a frissen megtérteket is] hasonlóképen intsed, [(parakaleó): bátorítsd, buzdítsd] hogy legyenek mértékletesek [(szóphroneó): bölcsek, józanok, önmagukon uralkodni képesek]:

Tit. 2,7 Mindenben [vagyis minden dologban] temagadat adván példaképül a jó [tisztességes, becsületes] cselekedetekben [(ergon): tevékenységben, munkában, foglalkozásban, feladat elvégzésében]. A tudományban [(didaszkalia): a tanításban, a tudásban, ismeretben való részesítésben] romlatlanságot [(adiaphthoria): tisztaságot megvesztegethetetlenséget], méltóságot [(szemnotész): komolyságot, szentséget, és (aphtharszia): valódiságot, őszinteséget] mutatván,

Tit. 2,8 Egészséges [(hügiész): józan, romlatlan], feddhetetlen beszédet [(logosz akatagnósztosz): feddhetetlen, kifogástalan, el nem ítélhető, megtámadhatatlan, megcáfolhatatlan Igéket mondj]. Azért hogy az ellenfél [(enantiosz): az ellenséges ellenkező] megszégyenüljön [(entrepó): magába szálljon, elgondolkozzon, megforduljon, / megtérjen / megfutamodjon], semmi gonoszt [rosszat] sem tudván rólatok mondani [miután semmi rossz nem marad neki, amit mondhatna rólatok]

Tit. 2,9 A (rab)szolgákat intsed, hogy az ő [saját] uraiknak [(hüpotasszó): rendeljék alá magukat, és] engedelmeskedjenek, mindenben [legyenek készségesek], és kedvüket keressék, ne ellenkezzenek [ne feleseljenek],

Tit. 2,10 Ne tolvajkodjanak [ne lopjanak, semmit el ne csenjenek, és nehogy kárt okozzanak], hanem [mindenben] teljes jó hűséget [és megbízhatóságot] tanusítsanak; hogy [életükkel] a mi megtartó [ (szótér): megmentő, üdvözítő] Istenünknek tudományát [tanítását] ékesítsék [(koszmeó): díszére, és dicséretére legyenek] mindenben, [hogy azt mások számára is vonzóvá tegyék]

Tit. 2,11 Mert megjelent [már eljött és látható lett (epiphainó): és feltűnt, felragyogott] az Isten [megmentő, vagyis] üdvözítő kegyelme [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása] minden embernek, [mely üdvöt áraszt minden ember számára]

Tit. 2,12 Amely arra tanít [és nevel] minket, hogy megtagadván [(arneomai): és feladván] a hitetlenséget [(aszebeia): az istentelenséget, vagyis az Isten nélküli életet] és a világi kivánságokat, [vagyis az evilági, a földi vágyakat, kívánságokat, és szenvedélyeket]. Mértékletesen, [(szóphronósz): és józanul, az ige szerinti gondolkodásmóddal] igazán [(dikaiósz): megigazult vagy megigazított emberhez illően] és szentül [(euszebósz): hitben, fegyelmezetten, szentül és buzgón és Isten szerint valóan] éljünk a jelenvaló [vagyis ezen a] világon [a mostani világkorszakban, létkorban]

Tit. 2,13 Várván [(proszdekhomai): türelmesen] ama boldog reménységet [és előre elfogadva] a nagy Istennek és megtartó [(szótér): szabadító, megmentő, üdvözítő, védő, pártfogó, gyógyító] Jézus Krisztusunknak dicsősége megjelenését [(epiphaneia): nyilvánvaló megjelenését, feltűnését, felragyogását].

»Más fordítás: S úgy várjuk a boldog reménységet, hogy a nagy Istennek és Megmentőnknek, a Krisztus Jézusnak dicsősége felragyogjon. Ő a mi áldott reménységünk, aki dicsőségesen fog visszajönni«

Tit. 2,14 Aki önmagát adta mi érettünk, hogy megváltson [(lütroó): kifizesse a váltságdíjat, és visszavásároljon] minket minden hamisságtól, [(anomia): a törvénynélküli állapotból]. És tisztítson önmagának kiváltképen való [(periúsziosz): kiváló, különleges, saját, választott] népet, jó cselekedetekre igyekezőt [(kalosz): jó, nemes, derék, vitéz, bátor, becsületes cselekedetek (dzélótész): rajongó követője, képviselője, odaadó híve, amely bátor tettekre törekszik]

»Más fordításban: és jótettekben buzgolkodó, választott népévé tegyen«

Tit. 2,15 Ezeket szóljad, [ezt hirdesd; tanítsd] és ints [bátoríts] és feddj [figyelmeztess és győzd meg, és igazítsd helyre őket] teljes méltósággal; [teljes hatalommal, határozottsággal, tekintéllyel, és teljes nyomatékkal] senki téged meg ne vessen [senki az eszével túl ne járjon rajtad, és hogy senki ne tudja figyelmen kívül hagyni, amit mondasz].