Készítette: Lisa Szanyel
"Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén,
fején karton kendő,kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam,
felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a
szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:
-Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk
a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret
eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról.
Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a
temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész
szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában...
- Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és
hazaköltöztem a szülő falvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a
diót és télen megtöröm. Kilós, fél kilós csomagokba nagyon hamar eltudom adni,
két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem ez a
kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni
a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül
eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja van egy aranyos unokám,
nemsokára haza jön, elfogjuk ültetni a kis fákat és ha majd ő is megöregszik,
diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot....
Az autó halad a tavaszi verőfényben... a néni elhallgatott,
én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem, megálltam és
utasom a reszkető kezével egy félkiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre.
Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is
a jó Isten adta a drága nagyapámat ki a diófákat ültette....
Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél
szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági
krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam és
elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka
gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira.
Járható út... Megyek és én is veszek tíz facsemetét!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.