1924. volt a legjobb év a baseball történetében. A döntő,
amit a Washington Senators játszott a New York Yankee-vel, egy remek mérkőzés
volt. A bajnokságban döntetlenre álltak három-három nyert játszmával, és a
döntő hetediket Washingtonban játszották.
A hetedik meccs kilencedik játékrészében az állás döntetlen
volt, kettő-kettő. A New York-i csapat ütése következett. Három ütő nyert,
három vesztett. A Washington szurkolói elkezdtek üvölteni. A Washington egy
futással megnyerheti a játszmát a kilencedik játékrész második felében.
Az első két Washingtoni ütőjátékos nem érte el a bázist. A
két kiesést követően egy Gauseland nevű ütő lépett a gumilapra. A szurkolók
elveszítették minden reményüket, mert Gauseland nem volt valami jó ütő. Két
elmulasztott ütés következett, és két mellédobás. Az ötödik dobásnál Gauseland
eltalálta, és a csattanásról lehetett tudni, hogy a labda jó messzire
bal-középre tart.
A középpályás hátraszaladt. A többi mezőnyjátékos is a
palánk felé szaladt, remélve, hogy a labda nem fog átesni a palánkon,
lehetőséget adva az ellenfélnek a hazafutásra. A labda a palánknak ütközött, a
tetejétől 15 cm-re. Visszapattant a palánkról, és az egyik játékos
megkaparintotta. Közben Gauseland már a második és a harmadik bázis között
járt. A harmadik bázisnál álló csapattag úgy gondolta, hogy ez a csapat
egyetlen esélye a nyerésre, ezért intett Gauseland-nek, hogy fusson haza.
A külső mezőnyről érkező dobást a kettes bázisnál álló
védőjátékos kapta el, majd továbbította a kiindulóponthoz. Gauseland éppen
akkor ért be, amikor a kettes bázis fogójátékosa egy tökéletes dobással
eltalálta. Világosan látszott, hogy Gauseland volt a gyorsabb. Ennek ellenére a
bíró azt kiáltotta: „Kiesett!"
A szurkolók elkezdtek tombolni. Durranópalackokat
hajigáltak, és trágárságokat kiabáltak, míg a beérkezésről a felügyelő bíró a
többi fekete ruhással tanácskozott. Aztán csendet kértek a pályán lévők.
Mindenki elhallgatott. A szurkolók azt gondolták, hogy visszavonják a döntést,
de a bíró azt kiáltotta: „A játékost nem azért állítottam ki, mert később ért
be, mint a labda, hanem azért, mert nem érintette meg az első bázist."
Ez igaz volt. Gauseland annyira igyekezett, hogy
elmulasztotta megérinteni az első bázist. Kiesett.
Sok vallásos dolgot tehetsz életed során. Sok jó és nemes
dolgot vihetsz véghez, de ha nem érinted meg az első bázist, nem sokra mész
vele.
Nikodemus jó ember volt, de nem érintette meg az első
bázist. A Lukács 18-ban szereplő gazdag ifjú is jó ember volt, de ő is
elmulasztott valamit. Nikodémusnak Jézus ezt mondta: „Bizony, bizony, mondom
néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát"
(Jn 3,3). Jézus nem jó embereket akar, hanem megújult embereket, megváltozott
embereket, akiknek az életében az első helyre kerül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.