Ige: Isten soha nem hagy cserben

Ha: „Üldöztetünk, háborúságot szenvedünk, és megaláztatunk, de el nem hagyatunk, de nem leszünk cserbenhagyottakká; tiportatunk, levernek, és földre terítenek bennünket, de el nem veszünk; el nem pusztulunk_* (2 Kor. 4,9)

*És azért nem pusztulunk el, ahogy Dávid megvallja: „Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli. Az ÚR irányítja annak az embernek a lépteit, akinek az útja tetszik neki. Ha elesik is, nem terül el, és nem marad fekve, mert az Úr támogatja kezével” (Zsolt. 37,23-24)

„Mert ha hétszer elesik, összeomlik, megbukik, is az igaz, ugyan mégis felkél azért; az istentelenek, vagyis az Isten nélkül élők, a hitetlenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek, mert elbuknak a bajban” (Péld. 24,16)

„De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét. Benne reménykedem; mert meghallgat engem az én Istenem! Hát: „Ne örülj bajomnak, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a sötétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!” (Mik. 7,7-8)

Az Úr Jézus előre figyelmezteti az Övéit, hogy nem rendkívüli dolog történik velük: „Emlékezzetek meg ama beszédekről, azokról az igékről, amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet, az én igémet megtartották, a tiéteket is megtartják majd. De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki küldött engem” (Ján. 15,20-21).