Csak egy keskeny, fényes sáv jelzi a reggel közeledtét. Az
éjszakából kilépő hajnal sötétlilán szétterülő palástjára szürke
felhők telepednek, de a horizont felett megszülető türkiz nem enged az
ólmos terhek nyomásának.
Épp elég helye van a fénynek, hogy áttörjön a homályon, és aranyló
rózsaszínbe öltöztesse e búskomor világot.
Apró jelek, milliónyi csoda a mennyből. Az igaz valóság csak a
világosságban látható.
Ahogy a fák nyújtózkodnak kopár ágaikkal az éltető magasságok
felé, úgy emelem fel lelkemet én is, át a madarak könnyed szárnyalásán, át a
tűzbe borult látóhatáron és örvénylő szeleken, míg szívemet kiöntve nyugalmat
találok az Atya oltalmában.
2015. január 13.
Guti Tünde
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/hajnalban.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.