Ige: Az ifjúkori kívánságokról

 „Az ifjúkori [a fiatalkori] kívánságokat [vágyakat, szenvedélyt] pedig kerüld [sőt menekülj el, fuss el, kerüld el, tartsd távol magad]. Hanem kövessed [és törekedj, gyakorold magad, igyekezz elérni,] az igazságot [a jogosságot, méltányosságot, igazságot, vagyis Isten Igéjét]. A hitet [és a meggyőződést, bizonyosságot, bizonyítékot], az [Isten szerinti] szeretetet a békességet [vagyis azt az állapotot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás]. Azokkal egyetembe [vagyis egyetértésben], akik segítségül hívják az Urat tiszta [mocsoktalan, érintetlen, vegyítetlen, amiben nincs idegen anyag, hamisítatlan, valódi, tiszta eredetű, őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [bensőből, a szellemi élet központjából]^” (2 Tim. 2,22)

És cselekedd ezt, mert: „Mert Krisztus Jézusban… semmi sem használ, csak az [Isten szerinti] szeretet által munkálkodó hit” (Gal. 5,6).

Mert: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden vétket elfedez (befed, betakar, elrejt, eltitkol) a szeretet” (Péld. 10,12).

„A parancsolatnak vége [célja, csúcspontja, végcélja, megvalósulása, beteljesedése, és eredménye] pedig a tiszta [őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [vagyis a szellemi élet központjából, a bensőből, és], jó lelkiismeretből [szellemi-önismeretből, szellemi együttészlelésből] és igaz [képmutatás, kétszínűség és tettetés nélküli; őszinte] hitből való [hitből fakadó, hitből származó, Isten szerinti] szeretet.

»Más fordítás: Azért a parancsolat az, hogy a hívőkben felébredjen Isten szeretete, amelyhez tiszta szív, jó lelkiismeret és őszinte hit szükséges« (1 Tim. 1,5).