A savanyú almákról!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

A savanyú almákról! Egy ember almafajok nemesítésével foglalkozott. Mindenkinek örömmel mutogatta pompás almafáit: boldog volt, ha valaki almáját megízlelte.

Egyik szomszédját - noha többször hívta -, semmiképpen sem tudta rábírni, hogy bemenjen hozzá almakóstolóra. Mikor egyszer újra hívta, megszólalt a szomszéd:

- Be kell vallanom, hogy a múltkor, kertje mellett elmenve, kíváncsiságból felvettem egy lehullott almát. Beleharaptam, de én életemben olyan savanyú almát még nem ettem. Köszönöm, nem kérek az almájából, az az egy egész életemre elég... 

- No ez igazán nem mérvadó - szólt mosolyogva a kerttulajdonos - messze földet bejártam, míg ahhoz a savanyú almához jutottam. Azért ültettem a kerítés mellé, hogy egyszer s mindenkorra elvegyék a tolvajok kedvét az almalopástól. És bevált a számításom. De jöjjön velem a kert belsejébe! A második, harmadik sorban olyan jóízű, zamatos fajtákat talál, amilyet nem is álmodott.
- Ha így áll a dolog, az más - szólt elgondolkozva a szomszéd és bement a kertbe.

Sokan így vannak a hívő élettel. A kívülállók csak a tilalmak, a bűnbánat és önmegtagadás savanyú almáiról tudnak. Pedig ezek csak a képmutatók tanításai.

Ne a kerítésen bemászott tolvaj módjára ítélj, hanem menj be a kert Urával az ajtón, és meglátod, hogy mily édes az Úrral ápolt közösség minden gyümölcse.

Elolvasni kötelező! : Mikor már késő rádöbbeni…

Készítette: ~ Szeretem a családomat ~
Amikor aznap este hazaértem, a feleségem felszolgálta a vacsorát, megfogtam a kezét és azt mondtam, “Szeretnék valamit elmondani”. Ő leült és csendben evett. Megint láttam a fájdalmat a szemében.
Hirtelen nem tudtam, hogyan nyissam ki a számat. De muszáj volt vele tudatnom, min gondolkodtam. El akarok válni. Hoztam fel a témát nyugodtan. Nem tűnt ide

gesnek a szavaim hatására, helyette inkább lágyan megkérdezte, miért? Kikerültem a kérdést. Ez feldühítette. Félredobta az evőpálcikákat és rám üvöltött, te nem vagy igazi férfi! Azon az éjjelen nem beszéltünk egymással. Ő sírdogált. Tudtam, hogy rá akar jönni, mi történt a házasságunkkal. De nem igazán tudnék neki kielégítő választ adni, én már Janet szeretem, nem őt.
Nem vagyok már szerelmes belé. Csak sajnáltam! Mély bűntudattal, felvázoltam egy válási szerződést, amiben az állt, hogy megtarthatja a házat, a kocsit, és a cégem 30 %-át. Rápillantott, majd darabokra tépte. A nő, aki 10 évet töltött velem az életéből, idegenné vált számomra. Sajnáltam, hogy elvesztegette az idejét, forrásait, energiáját, de nem tudtam visszavonni, amit mondtam, hogy én már Janet szeretem. Végre hangosan sírt előttem, ami pontosan az volt, amire számítottam. Hogy sírni láttam egyfajta megkönnyebbülést jelentett számomra. A válás ötlete, ami már hetek óta kínzott, szilárdabbnak és tisztábbnak tűnt most.
Másnap nagyon későn értem haza és láttam, hogy valamit ír az asztalnál. Nem vacsoráztam, hanem egyenesen aludni mentem és nagyon gyorsan elaludtam, mert fáradt voltam a Jane-nel töltött eseménydús nap után.
Amikor felébredtem, még mindig ott ült az asztalnál és írt. Nem érdekelt, úgyhogy megfordultam és aludtam tovább. Reggel megmutatta a válási feltételeit: semmit nem akar tőlem, hanem 1 hónap felmondási időt kér a válás előtt. Azt kérte, hogy ez alatt a hónap alatt, mindketten tegyünk úgy, mintha normális életet élnénk, amennyire lehetséges. Az indokai egyszerűek voltak: a fiunknak 1 hónapon belül lesz a vizsgája és nem akarja összezavarni a tönkrement házasságunkkal. Ez számomra elfogadható volt. De volt még valami, megkért, hogy idézzem fel, ahogy az esküvőnk napján a karjaimban bevittem a hálószobába. Arra kért, hogy ez alatt az egy hónap alatt, minden nap, reggelente a karjaimban vigyem ki a hálószobából az ajtó elé. Azt gondoltam, kezd megőrülni. Csak azért, hogy az utolsó napokat elviselhetővé tegyem, beleegyeztem a furcsa kérésébe.
Elmondtam Jane-nek a feleségem válási feltételeit. Ő hangosan nevetett és azt gondolta ez abszurdum. Nem számít milyen trükköt alkalmaz, szembe kell néznie a válással, jegyezte meg gúnyosan. Semmiféle testi kapcsolatom nem volt a feleségemmel, mióta bejelentettem, hogy el akarok válni. Úgyhogy amikor az első nap kivittem, mindketten olyan sutának tűntünk. A fiunk tapsolt mögöttünk, apu a karjaiban tartja anyut. A szavai fájdalmat okoztak nekem. A hálószobából a nappaliba, majd az ajtóhoz, több, mint 10 métert sétáltam vele a karjaimban. Ő becsukta a szemét, és gyengéden azt mondta, ne mondj semmit a fiunknak a válásról. Én bólintottam, kissé dühös voltam. Letettem az ajtón kívül. Ő elment a buszhoz, ami a munkába viszi. Én egyedül vezettem az irodáig. A második napon mindketten lazábbak voltunk. Ő nekidőlt a mellkasomnak.
Éreztem a blúzának illatát. Rájöttem, hogy hosszú ideje nem néztem meg alaposan ezt a nőt. Rájöttem, hogy nem fiatal már. Halvány ráncok voltak az arcán, a haja őszült! A házasságunk komoly áldozatot követelt tőle. Egy percig azon gondolkodtam, mit tettem vele. A negyedik napon, amikor felemeltem, úgy éreztem, hogy visszatért egyfajta meghittség. Ez az a nő, aki 10 évet adott nekem az életéből. Az ötödik és hatodik napon, úgy éreztem a meghittség érzése megint erősödött. Jane-nek nem beszéltem erről. Egyre könnyebbé vált a karjaimban vinni, ahogy telt a hónap. Talán a mindennapos edzések megerősítettek. Egy reggelen válogatott mit vegyen fel. Felpróbált jó pár ruhát, de nem talált egyet sem, ami ráillett volna. Majd sóhajtott, minden ruhám kinyúlt. Hirtelen rájöttem, hogy milyen vékony lett, ez volt az oka, hogy egyre könnyebben tudtam őt vinni.
Hirtelen megértettem … óriási fájdalmat és keserűséget halmozott fel a szívében. Öntudatlanul nyúltam feléje és megérintettem a fejét. A fiunk ebben a pillanatban lépett be és azt mondta, Apu itt az idő, hogy kividd anyut. Számára, hogy látta az apját karjaiban kivinni az anyját, élete fontos részévé vált. A feleségem jelezte a fiúnknak, hogy jöjjön közelebb és szorosan megölelte. Én elfordítottam az arcom, mert féltem, hogy az utolsó pillanatban meggondolom magam. Ezután a karjaimban tartottam, kisétáltam a hálószobából, keresztül a nappalin, az előszobába. A karjai lágyan és természetesen pihentek a nyakam körül. Szorosan fogtam őt, pont olyan volt, mint az esküvőnk napján. De a sokkal könnyebb súlya elszomorított. Az utolsó napon, mikor a karjaimban tartottam, alig tudtam megtenni a lépéseket. A fiunk elment az iskolába. Szorosan tartottam őt és azt mondtam neki, nem is vettem észre, hogy az életünkből hiányzott a meghittség, az intimitás.
Elvezettem az irodáig … gyorsan kipattantam a kocsiból, anélkül hogy az ajtókat lezártam volna. Attól féltem, ha bármennyit is késlekedek, meggondolom magamat. Felsétáltam az emeletre. Jane kinyitotta az ajtót és
azt mondtam neki, Sajnálom Jane, nem akarok elválni. Csodálkozva rám nézett, és megérintette a homlokomat. Lázas vagy? Kérdezte. Elvettem a kezét a fejemről, Sajnálom Jane, ahogy mondtam, nem válok el. A házasságom talán azért volt unalmas, mert nem értékeltük életünk apró részleteit, nem azért mert már nem szerettük egymást. Rájöttem, hogy attól kezdve, hogy az esküvőnk napján karjaimban vittem haza, egészen addig kellene a karjaimban tartani, míg a halál el nem választ minket. Jane hirtelen magához tért. Hangosan felpofozott, majd bevágta az ajtót és zokogásban tört ki. Lesétáltam a földszintre és elhajtottam.
Az útba eső virágboltban rendeltem egy csokor virágot a feleségemnek. Az eladólány kérdezte, mit írjon a kártyára. Mosolyogtam és azt írtam, Minden reggel a karjaimban viszlek ki, míg a halál el nem választ.
Azon az estén mikor hazaértem, virág a kezemben, arcomon mosoly, felrohantam az emeletre, azért, hogy a feleségemet az ágyban találjam – holtan. A feleségem hónapokig harcolt a RÁKkal és én annyira el voltam foglalva Jane-nel, hogy észre sem vettem. Tudta, hogy hamarosan meg fog halni és meg akart menteni bármiféle negatív reakciótól a fiunk részéről, ha végig visszük a válást. Legalább a fiunk szemében én egy szerető férj vagyok. Életetek apró részletei amik igazán számítanak egy kapcsolatban. Nem a ház, nem a kocsi, tulajdon, pénz a bankban. Ezek csak előmozdítják a boldogságot, de önmagukban nem adhatnak boldogságot. Szóval találj időt, hogy a házastársad barátja légy és tegyétek meg azokat az apró dolgokat egymásért, amik meghittséget, intimitást eredményeznek. Legyen valóban boldog házasságotok!
Ha nem osztod ezt meg másokkal, semmi sem történik veled.
Ha megteszed, talán megmentesz egy házasságot.
Az életben a legtöbb kudarcot olyan emberek szenvedik el, akik nem ismerik
fel, milyen közel is voltak a sikerhez, mikor feladták.

Remenyik Sándor: Valaki értem imádkozott

Készítette: Balogh József

A Jézus nevében.wmv

Áldás

Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!” (4 Móz. 4,6)

Figyeljünk egymásra

„Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. (Zsid. 10,24)

Az Úr hűséges

„Mert ezt mondom: Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, akár az ég.” (Zsolt. 89,3) 

2012.03.17. Eljöttem Istenem.wmv

További videók ettől a felhasználótól: annagyozo1 (lejátszási lista)

Személyes bizonyságtétel 2.

baptista enekek (lejátszási lista)

Talalkozasom a Megvaltommal, Jezussal

Készítette: Lisa Szanyel: 

Akaratomon kivul, beleszulettem a Romai Katolikus Egyhazba, ahol nem beszeltek nekem ujjaszuletesrol, nem beszeltek Jezus visszajovetelerol, arrol sem, hogy Jezus ma is gyogyit, es arrol sem, hogy a szegenyseg nem Istentol valo, nem volt Bibliam sem, igy mennyei taplalekom sem, csak egy enekes konyvem. Most mar azt is tudom, hogy azokban a dalokban nem 

volt elet. Amikor templomban voltam misen, emlekszem mennyire nyomaszto volt a legkor, sokszor felelmetes. Isten valami hatalmas tavolsagra volt, Aki elerhetetlen, megkozelithetetlen. Mindossze 30 percbol allt a mise, utana nem valtozott semmi, ugyanott folytattam, ahol abbahagytam, vagyis a bunos eletem, bar probaltam elhagyni a rossz tulajdonsagaimat a sajat erombol, de nem ment. Ertheto, hiszen nem voltam ujjaszuletve. Bar voltam elsoaldozo, es bermalkoztam is, de nem volt egy latasom, hogy tulajdonkeppen miert is van ez.

Kesobb, fiatal felnottkent is szakadatlanul kerestem Istent, mert valahol melyen a szivemben mindig is hittem az O letezeseben, de a hitem mint egy mustarmag, vagyis a vilag legkisebb magja. Nem volt, ami taplalta volna a hitemet. Mivel nem volt Szent Szellem keresztsegem sem, ezert csak az elmembol tudtam imadkozni, es nem szellembol, mint most mar.

A katolikus tanitas szerint imadkoztam: "Hiszek egy"-et, "Udvoz legy Maria"-t.
Eszembe jutott, hogy okollel verni kellett a mellunket "En vetkem, en vetkem, en igen nagy vetkem, ezert kerem a boldogsagos, szeplotelen Szuz Mariat..." nem tudom hogy van tovabb, de jobb is igy. Egyetlen Megvaltonk van: Jezus Krisztus!
Nincsenek tarsmegvaltok a Biblia szerint.

Miutan megtertem teljes szivembol, es az elo Isten fele fordultam, orokre hatatforditva a Katolikus Egyhaznak, hallottam a viszhangot: az O tanitasuk szerint, en voltam a "hite elhagyott kereszteny" :-))

Emlekszem a "Hiszek egy"-ben az is volt, hogy hiszek egy Katolikus Egyhazban. Akkor meg nem tudtam, hogy csak az egyhazhoz valo tartozasom miatt, nincs udvossegem. Hala Istennek az O kegyelmeert, mert ha akkor meghaltam volna, utam a pokol fele vehettem volna, ami borzalmas. Most mar vilagos, hogy ezek az imak, a kulonbozo szentekhez is, az emberi agy szulemenyei, nem a Biblian alapulnak. A katolikus templom tele van balvanyokkal: szobrokkal, keppekkel, feszulettel, amik az elo Istent nem dicsoitik!!

Ez volt az elso, amibol Isten kihozott, az ujjaszuletesemkor es megertette velem az Ur, hogy ezekhez nem szabad nekem ragaszkodnom, az ilyen vallasos dolgokhoz, mert csak belevinne a balvanyimadasba. Azota is iszonyodom a szobroktol, a vallasos enekektol azonnal kiraz a hideg.

"Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják. (2.Moz.20,3-6.)

Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, a kik engem gyűlölnek;
De irgalmasságot cselekeszem ezeríziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják. (5Moz.5,8-10.)

Ahhoz, hogy imadkozzam az Urhoz, nincs szuksegem Jezus kepehez, vagy rozsafuzerre, feszuletre, mert a hithez, nem kell semmifele kellek!! Az igaz ember pedig hitbol el.

Aztan van meg sok mas is, hogy pld. a papok nem hazasodhatnak, teljesen ellent mond a Bibliaval. A Szuz Mariahoz torteno imadkozas es mas szentekhez, halotakert imadkozni, nem szabad nekunk!! Az egyeduli Megvaltonk Jezus Krisztus.

Ahogy a Biblia is mondja, aki keresi Istent, az megtalalja es megjutalmazza az Ot keresoket. Halas vagyok az Urnak, azert, hogy az O kegyelmebol kuldott hozzam olyan embereket, akik az elo Istent szolgaljak, mert nem akarta az Ur, hogy elvesszek, hanem azt akarta, hogy az igazsag ismeretere eljussak es az orok elettel ajandekozott meg. Ez 21 eve tortent 1991. januar 6.-an, Veszpremben a Hit Gyulekezeteben, ami az egyetem epuleteben volt. Pasztor: Petrocz Levente, akivel azonnal nagyon jo baratsagba kerultem.

Elotte hirdettek nekem az evangelium uzenetet:
"Mert ugy szerette Isten e vilagot, hogy az O egyszulott Fiat adta, hogy valaki hiszen Obenne, el ne vesszen, hanem orok elete legyen." Jan.3.16, es hivtak a H. Gy.-be abba a karizmatikus egyhazba, ahol ujjaszulettem egy ima altal, amit hittel mondtam ki, igen pici kis hittel, mint egy mustarmag. :-) De hit es kegyelem altal van ami udvossegunk, vagyis orok eletunk, nem cselekedetekbol, hogy senki ne kerkedjek.

Amikor befogadtam Jezust a szivembe, tobbe nem mar voltam ugyanaz, kb. 3 oras volt az Istentisztelet, gyonyoru dalokkal dicsertek az Istent, egyik amulatbol a masikba estem. Ugy szivtam magamba a tanitast, hogy egyetlen szo se essen le. Amikor hazafele setaltam, hatartalan boldogsag volt bennem, legszivesebben tancolni lett volna kedvem, a havas utcakon es ugralni az oromtol. Ma mar tudom tuz, tuz, tuz, az elso szeretet tuze volt ez. Valami olyan megfogalmazhatatlan, ami semmi mashoz nem hasonlo, amit csak egyedul Isten tud adni.

Egy het mulva volt a Szent Szellem (Szent Lelek) keresztsegem, egy kozos ima altal, de csak kesobb szoltam nyelveken. Ma mar csodalatosan adja a Szent Szellem a kiejtest es akar tobb oran at is tudok, gyonyoruseges, kulonbozo nyelveken imadkozni az Urhoz, kozben feljonnek mar az Igek is. Egyedul Istennek dicsoseg, mindenert!
(Az angol forditasban Szellem van, a magyar Karoli fele forditasban, csak nagy kezdobetuvel van irva; Lelek, ebbol is lathato, hogy a Szent Szellem (Szent Lelek) Isten 3. szemelyerol, vagyis Isten Szent Szellemerol van szo.)

Ezutan bemeritettek a vizbe, elotte meghallgattuk a tanitast, mit mond errol a Biblia. Csodalatos volt! Foldig ero, hofeher ruhat adtak rank, ez egy uszodaban tortent. Kb. hetvenen voltunk jelen, lanyom Zsanett es egyik fiutestverem, Jozsi is koztunk volt. Ketten, akik kereszteltek, teljesen bemeritettek a vizbe, es megkereszteltek az Atyanak, a Fiunak es a Szent Szellemnek neveben. Igy mar viztol is ujjaszulettem.
Innentol lepesrol, lepesre, am me'g radikalisabban megvaltozott az eletem. Azota ehezem az igazsagot es mint egy szaraz szivacs ugy szivom magamba az igaz tanitasokat. Karizmatikus gyulekezetben jartam biblia iskolaba is, de az igaz tanitom a Szent Szellem, Aki elvezet minden igazsagra. Az utmutatom a Bibliam.
Eszrevettem egy erdekesseget, amikor valami hamis tant olvasok a neten, elkezd felfoghatatlanna valni szamomra, egyre zavarosabb lesz, es akkor mar tudom, hogy ez nem az Istentol valo eledel, amin novekedhetunk. :-) De van ugy hogy a draga Szent Szellem vilagosan Igeket hoz fel, miert nem igaz az, ami ott van. :-) Halleluja! A Szent Szellem elvezet minket, minden igazsagra!

Most mar Krisztuse vagyok. Ahogy az Iras is mondja: "Elek tobbe nem en, hanem el bennem a Krisztus". A hosszu evek alatt, millionyi bizonysagom volt, amikor Isten mellem allt es az O igazsagat megmutatta. Soha nem hagyott cserben. Dicsoseg Istennek!
Koszonom, hogy ezt megoszthattam Veletek.
Krisztus szeretetevel,

Elutasított kegyelem!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

 Egy fiatalember, aki életében először volt részeg, a kocsmában verekedés közben embert ölt. Letartóztatták és halálra ítélték. Az egész falu nagyon sajnálta ezt a fiút, hisz addig nagyon rendes életet élt.

Egy kérvényt írtak az uralkodóhoz és az egész falu aláírta. Leírták, hogy ez a fiú mindig nagyon rendes volt, soha nem tett semmi rosszat, most történt vele először ilyen.

 Kérték a királyt, ha lehet, adjon neki kegyelmet. A király amikor kezébe vette ezt a kérvényt, nagyon meghatódott. Milyen lehet az az ember, aki mellett az egész falu bizonyságot tesz, és annyi ember kér kegyelmet. Azt mondta, kegyelmet adok neki, de én magam fogom elvinni, hadd lássam azt az embert.


Abban az országban a bíró fekete talárban járt és ebben az öltözékben ment be az uralkodó az elítélt cellájába. A fiú felemelte a fejét és ránézett arra aki bejött, azt gondolta, itt a pap. Persze holnap meghalok, küldik a papot. Az uralkodó azt mondta: Fiatalember, jó hirt hoztam magának. - Köszönöm, nem kell a maguk jó híre, holnap úgyis meghalok - nem érdekel a jó hír. - De fiatalember az életéről van szó, a kegyelmet hoztam. - Nem kell a kegyelmük, tartsák meg maguknak. A király tanácstalanul állt ott, és kérte: legalább hallgasson meg engem. - Senkit nem hallgatok meg, ha azonnal el nem hagyja a cellám hívom az őrt és kidobatom.

A király megrántotta a vállát és elment. Azonnal utána kiváncsian jött a börtönőr - na, itt volt a király, mit hozott, kegyelmet? - Jaj nem tudtam - hát a király volt itt? Azonnal adjanak papírt ceruzát, írni akarok a királynak. És írta: Felség, bocsánat, nem tudtam - kell a kegyelem!

Gyorsfutár vitte a levelet. A király egyetlen mozdulattal széttépte. - Ez az ügy nem érdekel tovább.

A következő hajnalon kivégezték a fiút. Ahogy ott állt a bitófa alatt kérte, hagyjanak szólni, az utolsó szó jogán mondani akarok valamit. Aztán belekiáltott a tömegbe: Emberek, nem azért halok meg, mert öltem, én nem a bűneimért halok meg, azért halok meg, mert visszautasítottam a kegyelmet.

Hadd mondjam meg nektek ezen az utolsó estén ebben a templomban, senki nem azért fog meghalni, mert vétkezett, hanem azért, mert Isten felajánlotta a kegyelmet és neked nem kellett!

Elhangzott a szó, hogy elvégeztetett, Jézus Krisztus semmivé akarja tenni az egész múltadat, eltörölni minden bűnödet ingyen. De ha neked nem kell, több szava nincs.

KÜLFÖLDÖN MUNKÁT KERESŐK FIGYELMÉBE

Készítette: Simon Mária

- KÜLFÖLDÖN MUNKÁT KERESŐK FIGYELMÉBE !!!!! -
Kedves Magyarok,ismerőseim!Vigyázzatok ezzel az emberrel: a neve, Szigeti László
ó, Németországba visz ki embereket építőipari munkára, mindent meg ígér,csak épp sem nem fizet, nem jelentbe, nem kapsz enni, napi 14 órát dolgoztat, ami pénzt kap, 1 budapesti vállalkozótól (kovács Zoltán, biatorbágyi vállalkozó, szlovák rendszámú: KN-el kezdődő V

W passat. szürke) azt a pénzt elissza, elkölti 15 munkást hagyott Németországban magára. Magyarországi társa Simonné Éva néni Etyeki lakos Széchenyi u 15. Aki itthon feji meg a Magyar dolgozni akaró embereket, akiktől az utolsó pénzüket is elszedik. Másik magyar fejvadász: Boros János( 30-4137513 )sükösdi lakos a kis kocsma tulajdonosa szintén 1 gazember és csaló. Németországi társa valamilyen Gergő: 00491732137818 élettársa Eszter Ők Hamburgba szívatja a magyarokat. Klinker tégla ragasztással. Részletes felvilágítást adok ezekről az emberekről akit érdekel: kérek mindenkit osszátok meg, mert még sok emberen segíthetünk hogy ne kerüljenek nehéz helyzetbe!!! — a képen: László Szilágyi (Németország).

A rosták

Készítette: Lelkünk Dolgai-Tanulságos Torténetek
A szomszédomhoz jött valaki,és így szólt hozzá:
-Halld csak,miket beszél rólad a barátod!
Szomszédom félbeszakította:
-Mielőtt elmondanád,áruld el: megszűrted-e a három rostán?
-Miféle rostákon?

-Először is az igazság rostáján.Megvizsgáltad vajon,hogy igaz-e,amit el akarsz beszélni?
-Nem.Én is csak hallottam másoktól.
Szomszédom bólintott,és folytatta:
-Azután átbocsátottad-e az öröm rostáján?Még ha nem is igaz,amit el akarsz mondani,de bizonyára jó nekem,és örömet szerez számomra,nemde?
-Nem lesz örömed benne.
-Akkor bizony át kell bocsátanod a hasznosság rostáján!Hasznos-e az nekem,amit közölni kívánsz?
-Egyáltalán nem.
Szomszédom ekkor keményre váltott hangon szólt oda a hírhozónak:
-Távozz innen!Ha,az amit tudatni akarsz velem,se nem igaz,se nem örvendetes,se nem hasznos,akkor tartsd meg magadnak,és felejtsd el mielőbb!

forrás: jeges65.bloglap.hu

23. Zsoltár.

Mi a fontosabb?

Készítette: Edith Moldovan

Megkérdeztem egy
idős bácsit:
- bácsi, mi a fontosabb? szeretni vagy szeretve lenni?
az öreg válasza ez volt:
- melyik a fontosabb egy madárnak? a bal vagy a jobb szárnya?!
.. ennél jobb választ nem is adhatott volna, igaza van!

Mi lesz holnap?

Készítette: Ez az a nap!

Nem szükséges tudnunk, mi fog történni holnap. Csak arra van szükségünk, hogy tudjuk: Ő vezet minket, és kegyelmet találunk, amikor szükségünk van rá. (Max Lucado)

Készítette: Ilda Kemi

"Hiszek a csodákban, mert hiszek Istenben.
És mivel hiszek Istenben, látok csodákat megtörténni."
(Kathryn Kuhlman)

Phillips, Craig & Dean - the Great I AM (magyarul)

Máté Evangélium 15. Fejezet: az Emberi rendelések és hagyományok erőtlenné teszik az Igét (revideált)

Mát. 15,1 Akkor [abban az időben] írástudók [és törvénytanítók, törvénymagyarázók] és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, [és megkérdezték] mondván:

Mát. 15,2 Miért [nem tartják meg, miért hanyagolják el], és hágják át [és szegik meg] a te tanítványaid a vének rendeléseit [az ősök hagyományát, és tanítását]? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak [vagyis étkezés előtt].

Mát. 15,3 Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át [és miért szegitek meg, és miért nem tartjátok meg] az Isten parancsolatját [rendeletét, utasítását] a ti rendeléseitek által [a ti hagyományotok miatt, és kedvéért]?

Mát. 15,4 Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: Aki atyját vagy anyját szidalmazza [sértegeti, gyalázza, rosszat mond rá, átkozza, gonoszul beszél, becsmérel, ócsárol], halállal lakoljon [vagyis bűnhődjék; továbbá: azt, aki gonoszat mond atyjára vagy anyjára, ki kell végezni].

Mát. 15,5 Ti pedig ezt mondjátok [és azt tanítjátok]: Aki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi [vagyis áldozati, fogadalmi] ajándék [és adomány] az, amivel megsegíthetlek [amivel segíthetnék rajtad, és amivel hasznodra lehetnék, és ami tőlem neked járna, annak nem kell apját támogatnia]. Az olyan akár ne is tisztelje az ő atyját vagy anyját [mert azt ebben az esetben: nem köti a parancsolat, hogy tisztelje apját és anyját].

Mát. 15,6 És [érvénytelenítettétek, hatálytalanítottátok; semmibe veszitek; megsemmisítitek, megfosztottátok hatalmától, és] erőtlenné tettétek [így és meghiúsítjátok; kijátsszátok] az Isten parancsolatját [igéjét, rendeletét, utasítását] a ti rendeléseitek [hagyományotok] által*

*Márk is bizonyságot tesz a történtekről, további részletekkel kiegészítve: „És hozzá (és köréje) gyűlnek a farizeusok és némelyek (és néhányan) az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek vala. És látván (és észrevéve), hogy az ő tanítványai közül némelyek közönséges (vagyis tisztátalan), azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret (és étkeznek), panaszkodnak. Mert a farizeusok és a zsidók mind, a régiek rendelését követve (addig) nem esznek, hanemha kezüket erősen megmossák (egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományaihoz). És piacról jövén (és amikor hazamennek) sem esznek (addig), ha meg nem mosakodnak. És sok egyéb (és más) is van, aminek megtartását (hagyományként) átvették (és őriznek, amilyen például), poharaknak, korsóknak, rézedényeknek és nyoszolyáknak (vagyis fekhelyeknek) megmosását. Azután megkérdék őt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak (és nem élnek) a régiek rendelése (és a vének hagyományai) szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret (és miért étkeznek tisztátalan kézzel)? És monda nékik (Jézus): Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg (hogy a helyébe állíthassátok a magatok hagyományait). Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza (és gyalázza), halállal (bűnhődjék, és) haljon meg. Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi, vagyis áldozati ajándék) az, amivel megsegíthetnélek: Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen. Eltörölvén (és így érvénytelenné téve) az Isten beszédét (igéjét) a ti rendelésetekkel (a ti hagyományotokkal), amelyet rendeltetek (és amelyet továbbadtatok). És sok effélét (és más ehhez hasonlót) is cselekesztek (és tesztek)” (Márk. 7,1-5.9-13)

Lukács bizonyságtétele szerint így folytatódik a történet: „Beszéd közben pedig (arra) kéré őt egy farizeus, hogy ebédeljen nála. Bemenvén azért, leült enni (és asztalhoz telepedett). A farizeus pedig mikor ezt látta, elcsodálkozék, hogy ebéd előtt előbb nem mosdott meg. Monda pedig az Úr néki: Ti farizeusok jóllehet a pohárnak és tálnak külső részét megtisztítjátok; de a belsőtök rakva ragadománnyal (és telve vagytok rablásvággyal) és gonoszsággal. Bolondok (és esztelenek), aki azt teremtette, ami kívül van (és aki megalkotta a külsőt), nem ugyanaz teremtette-é azt is, ami belül van (nem Ő alkotta-e meg a belsőt is)? Csak adjátok (azt oda) alamizsnául, ami benne van (vagyis ami belül van); és minden tiszta lesz néktek” (Luk. 11,37-41)

(vagyis: ha könyörület és szánalom indít az alamizsnaadásra, akkor minden tiszta, mert a görög szöveg így hangzik: (eleémoszüné): 1) részvét, szánalom, könyörületesség. 2) jótékonyság; adomány; >(katharosz): 1) tiszta, mocsoktalan. 2) érintetlen. 3) zavartalan, akadálytalan, (átvitt ért.) világos. 4) vegyítetlen, hamisítatlan, valódi, tiszta eredetű. 5) hibátlan, bűntelen, ártatlan. 6) őszinte, romlatlan, becsületes; a szívükben (szívükre nézve) tiszták>)

Pedig Isten megparancsolta, hogy: „Semmit se tegyetek az igéhez, amelyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néktek” (5 Móz. 4,2)

Mert: „Bizonyságot teszek pedig mindenkinek, aki e könyv prófétálásának (aki a prófécia eme könyvének) beszédeit hallja: Hogy ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra. És ha valaki elvesz e prófétálás könyvének beszédeiből (e prófétai könyv igéiből), az Isten annak részét eltörli az élet könyvéből (és attól az Isten elveszi osztályrészét az élet fájából). És a szent városból, és azokból, amik e könyvben megírattak” (Jel. 22,18-19)

Ezért: az Úr Jézus így figyelmezteti az Övéit: „Őrizkedjetek [és óvakodjatok; tartsátok szemmel; figyeljetek oda, ügyeljetek] pedig a hamis [az ál- a látszat, a hazug)] prófétáktól/ra, akik juhoknak ruhájában [vagyis báránybőrben; bárány-külsőben] jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok” (Mát. 7,15)

Mert: „Valaki azért csak egyet is megront [eltöröl; felbont; elhagy; semmissé tesz, megcáfol, érvénytelenít] e legkisebb parancsolatok [és rendeletek, utasítások] közül és úgy tanítja az embereket. A mennyeknek országában [a mennyeknek királyságában] a legkisebb lészen. Valaki pedig cselekszi [megtartja; megteszi; teljesíti] és úgy tanít, az a mennyeknek országában [és királyságában] nagy lészen” (Mát. 5,19)

Az apostol is így figyelmezteti a mindenkori hívőket: „Meglássátok, hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet [és rabul ejt valaki a tudományon keresztül, üres félrevezető szavakon át] a bölcselkedés és üres csalás által [és megtévesztéssel], mely emberek rendelése szerint, a világ elemi tanításai szerint, és nem a Krisztus szerint való, (és hiú, és üres). [Más fordításban: Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen (meg ne csaljon) benneteket (világi) bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson]” (Kol. 2,8)

És ezt a parancsolatot is megváltoztatták a vallásos zsidók, előképül és figyelmeztetésül a Krisztus népének: „Tiszteld atyádat és anyádat (amint megparancsolta néked az Úr, a te Istened;), hogy hosszú ideig élj (és jó dolgod lehessen) azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked” (2 Móz. 20,12; 5 Móz. 5,16)

Mert „Aki megveri (vagy valaki szidalmazza, vagy gyalázza, vagy ócsárolja) az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon (és bűnhődjék; vére rajta)” (2 Móz. 21,15; 3 Móz. 20,9)

És: „Aki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke (vagyis mécsese) a legnagyobb sötétségben” (Péld. 20,20)

Mert: „Átkozott, aki kevésre becsüli (és gyalázza) az ő atyját vagy anyját! És mondja az egész nép: Ámen” (5 Móz. 27,16)

Hanem: „Hallgasd a te atyádat, aki nemzett téged; és meg ne utáld (és ne vesd meg) a te anyádat, mikor megvénhedik (ha megöregszik)” (Péld. 23,22)

 És Pál apostolon keresztül így hangzik a figyelmeztetés Krisztus népének: „Ti gyermekek szót fogadjatok (és engedelmeskedjetek) a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz (és ez a helyes). Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat, (ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez:) Hogy jól legyen néked dolgod (vagyis hogy jó dolgod legyen) és hosszú életű légy e földön” (Eféz. 6,1-3)

Mát. 15,7 Képmutatók [kétszínű színészkedők], igazán [és helyesen, találóan] prófétált felőletek [vagyis rólatok] Ézsaiás, mondván:

Mát. 15,8 Ez a nép szájával közelget [és közeledik] hozzám, és ajkával [csak formálisan] tisztel engemet; szíve [a bensője] pedig [messze] távol van tőlem [vagyis távol tartja tőlem a szívét].

Mát. 15,9 Pedig hiába tisztelnek engem [(matén): hasztalanul, eredménytelenül; ostobán, tévesen hamisan tisztelnek], ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai*

*Márk bizonyságtétele így hangzik: „Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán (és találóan) jövendölt (vagyis prófétált) felőletek (és rólatok), képmutatók felől Ézsaiás próféta, amint meg van írva: Ez a nép (csak) ajkaival tisztel engem, a szívük (vagyis a bensőjük) pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai. Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg (és az emberek hagyományához ragaszkodtok), korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek” (Márk. 7,6-8)

Ézsaiás így prófétált erről: „És (így) szólt az Úr: Mivel e nép (csak) szájjal közelget (és közeledik) hozzám, és csak ajkaival tisztel (és dicsőít) engem, szíve (vagyis a bensője) pedig távol van tőlem, úgy hogy irántam való félelmük (vagyis az istenfélelme pedig csupán) betanított emberi parancsolat lőn.  Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan (és én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni), és bölcseinek bölcsessége elvész (és vége lesz), és értelmeseinek értelme eltűnik (és homályos marad)” (Ésa. 29,13.14)

Ezékiel is erről prófétál, ami egyben figyelmeztetés is Krisztus népének:  „És te, embernek fia, néped fiai beszélgetnek felőled (és Rólad) a falak mellett s a házaknak ajtaiban (és kapuiban). És egyik a másikkal szól (és így beszélgetnek maguk közt egymással), kiki az ő atyjafiával, mondván: Jertek (és gyertek csak), kérlek, és halljátok (és hallgassátok): micsoda beszéd (miféle ige) az, amely az Úrtól jő ki? És (azután) eljőnek hozzád, ahogy a nép össze szokott jőni (mintha népgyűlésre jönnének), s oda ülnek elődbe, mint az én népem (vagyis odaül eléd az én népem), és hallgatják beszédedet, de nem cselekszik (és nem a szerint élnek). Hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkukra, (és pajzán dallá lesz az a szájukban) szívük (és az eszük) pedig nyereség után jár. És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs (Csak ennyi vagy nekik: Pajzán dalok énekese, akinek szép a hangja, és jól pengeti a lantot); csak hallják (hallgatják) beszédedet, de nem cselekszik azokat (és nem a szerint élnek)” (Ezék. 33,30-32)

Pedig: „A parancsolatnak vége (és célja) pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és igaz (képmutatás nélküli) hitből való (fakadó) szeretet. Melyektől némelyek eltévelyedvén (elfordultak ezektől), és hiábavaló beszédre hajlottak (és üres fecsegésre adták magukat): Kik törvénytanítók akarván lenni, (de) nem értik, sem (azt) amiket beszélnek, sem amiket erősítgetnek (amit bizonygatnak)” (1 Tim. 1,5-7)

„E bizonyság (és ez a vélemény) igaz: annakokáért fedd őket kímélés nélkül, hogy a hitben épek legyenek (hogy egészséges legyen a hitük). Nem ügyelvén zsidó mesékre (és ne foglalkozzanak zsidó mondákkal, mítoszokkal), és az igazságot megvető (és az igazságtól elfordult) emberek parancsolataira/val. Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertőztetett (sőt szennyes) azoknak mind elméjük, mind (a) lelkiismeretük. Vallják, hogy Istent ismerik, de cselekedeteikkel tagadják, mivelhogy utálatosak és hitetlenek (és engedetlenek) és minden jó cselekedetre méltatlanok (és teljesen alkalmatlanok)” (Tit. 1,13-16)

Mát. 15,10 És előszólítván a sokaságot [és magához hívta a tömeget], monda nékik: [figyeljetek rám], és halljátok és értsétek meg [és lássátok be, amit mondok]:

Mát. 15,11 Nem az fertőzteti meg [nem az szennyezi be, és teszi tisztátalanná] az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az fertőzteti meg [az szennyezi be, és teszi tisztátalanná] az embert*

*A vallásos embereknek – akik csak beszélnek az Úr Jézusról, de nem fogadták be, és a szívükben nem Ő él, azoknak – azt mondja az Úr: „Mérges kígyóknak [viperáknak] fajzatai [és ivadékai], mi módon [és hogyan] szólhattok jókat [és hogy is volnátok képesek jót beszélni], holott gonoszak [rossz, káros, semmirekellő, hitványak] vagytok? Mert a szívnek teljességéből [és bőségéből] szól a száj [Más fordítás: Mert amivel csordultig van, amitől túlárad a szív, azt szólja a száj]. De mondom néktek: Minden hivalkodó [haszontalan, hiábavaló, felesleges, hatástalan, eredménytelen] beszédért [(réma): mondás, megnyilatkozás, Ige], amit beszélnek [és amit valaha kimondanak] az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. Mert a te beszédedből [(logosz): szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs] ismertetel [és nyilvánítanak] igaznak [a szavaid alapján igazulsz meg]. És a te beszédidből ismertetel hamisnak [mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged és vonsz magadra ítéletet]” (Mát. 12,34.36-37)

Pál apostol vallástétele: „Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi [vagyis egyetlen egy (férfi, nő vagy dolog)] sem tisztátalan [beszennyezett; közönséges, bemocskolt, szentségtelen] önmagában: hanem bármi [csak] annak [a személynek] tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. [mert ha valaki valamit beszennyezettnek gondol, annak az, beszennyezetté lesz]” (Róm. 14,14)

Mert: „Minden tiszta a tisztáknak: de a megfertőztetetteknek és hitetleneknek semmi sem tiszta; hanem megfertőztetett (sőt szennyes) azoknak mind elméjük, mind lelkiismeretük” (Tit. 1,15)

„Mert Istennek minden teremtett állata (minden teremtménye) jó, és semmi sem meg/el/vetendő, ha hálaadással élnek azzal; Mert megszenteltetik Istennek igéje és könyörgés által” (1 Tim. 4,4-5)

Mát. 15,12 Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-e, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak [és felháborította őket amit mondtál, és belebotlottak a beszédedbe (logosz: az Igédbe) és tőrbe estek, amikor azt meghallották]?

Mát. 15,13 Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta [és minden növény], amelyet nem az én mennyei Atyám plántált [amit nem Ő ültetett, gyökerestül] kitépetik [és tövestül kiszaggattatik, és kivész, mert ki fogják gyomlálni].

Mát. 15,14 (És Ő ezt felelte rá) Hagyjátok őket [ne is törődjetek velük]; vakoknak [vagyis világtalanoknak] vak vezetői ők [és vak létükre, vakokat vezetnek]: ha pedig vak vezeti a vakot [és mutatja az utat a világtalannak], mind a ketten a verembe [vagy a gödörbe] esnek*

*Már a próféták szóltak erről: „Mert e nép vezérei hitetőkké lettek (tévútra vezették ezt a népet), és akiket vezettek, (megzavarodtak, és) elvesztek” (Ésa. 9,16)

 Mert: „… az értelmetlen nép elbukik (és el kell pusztulnia)” (Hós. 4,14)

Pál apostolon keresztül így folytatódik a kijelentés: „Ha pedig te zsidónak [vagyis vallásos embernek] nevezed magadat [és a zsidó nevet viseled], aki a törvényre hagyatkozol, [rá támaszkodsz, hamis biztonságot merítve, s megnyugvást találsz] és [ha te] az Istennel dicsekszel, [és büszkélkedsz]. És ismered az ő akaratát, [a törvényben (az Igében) megnyilatkozó isteni akaratot] és meg tudod ítélni, [és ki tudod választani; és dönteni tudsz] mi a helyes, [és mik azok, amelyek különböznek attól] mert megtanultad [és mert oktatást nyertél] a törvényből. És meg vagy győződve arról is, hogy te a vakok vezetője vagy, [és elhitetted magaddal], hogy a sötétben járók [a sötétben élők] világossága, [és fénye]. A balgatagok [és tudatlanok; esztelenek; oktalanok] tanítója, [és nevelője; oktatója; rendreutasítója] a kiskorúak [és a gyermekek; a kisdedek, és tapasztalatlanok] mestere [és tanítója] vagy, bírván [mert birtokodban van] a törvényben [vagyis Isten Igéjében] az ismeret [a megismerés, és a tudás kiformálódása] és igazság [vagyis a valóság] (külső) formáját. [foglalatát; és vázát]” (Róm. 2,17-20)

De: „Jaj nektek vak vezetők: kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek” (Mát. 23, 16.24)

És: „Példabeszédet (vagyis példázatot) is monda nékik (Jézus): Vajon a vak vezetheti-e a világtalant? Avagy nem mindketten a verembe esnek-e?” (Luk. 6,39)

Mát. 15,15 Péter pedig felelvén [így kérlelte, és], monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot [ezt a példabeszédet, hogy mit jelent ez a történet].

Mát. 15,16 Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még [hát még ti sem értitek; Még belőletek is ennyire hiányzik a belátás]?

Mát. 15,17 Mégsem értitek-é [és nem gondoltok arra; és nem tudjátok, és fogjátok fel], hogy minden, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut [azután pedig kiürül onnan], és az árnyékszékbe vettetik [és onnét a félreeső helyre (a csatornába) kerül]?

Mát. 15,18 Amik pedig a szájból jőnek ki, a szívből [a bensőtökből] származnak, és azok fertőztetik meg [és azok szennyezik be igazán; és azok teszik tisztátalanná] az embert.

Mát. 15,19 Mert a szívből [a bensőtökből] származnak [vagyis erednek és törnek elő] a gonosz gondolatok [és gonosz fontolgatások, és szándékok; a gonosz tervek, és rossz gondolatok], gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok [vagyis szexuális bűnök. Tisztátalanságok, cédaságok, a kicsapongás és az erkölcstelenségek], lopások, hamis tanúbizonyságok [és hamis tanúskodás], káromlások [az istenkáromlások; és a gonosz beszédek mások ellen; a rágalmazások, gyalázkodás, becsmérlődés, és szitkozódás].

Mát. 15,20 Ezek fertőztetik meg [és ezek szennyezik be, és teszik tisztátalanná] az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert*

*Márk bizonyságtétele az Úr Jézus kijelentéséről így hangzik: „Amikor azután a sokaságot elhagyva bement a házba, megkérdezték tanítványai a példázatról. És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok (és értetlenek) vagytok-é? Nem értitek-é, hogy ami kívülről megy (be) az emberbe, semmi sem fertőztetheti meg őt (mert az nem teheti tisztátalanná)? Mert nem a szívébe megy be, hanem a gyomrába; és az árnyékszékbe kerül, amely minden eledelt megtisztít (Jézus ezzel tisztának nyilvánított minden ételt). Monda továbbá (és hozzátette): Ami az emberből jő ki, az fertőzteti meg az embert (és az teszi tisztátalanná). Mert onnan belülről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok. Lopások, telhetetlenségek (kapzsiságok), gonoszságok, álnokság (csalás), szemérmetlenség (kicsapongás), gonosz szem (irigység), istenkáromlás, kevélység (gőg), bolondság (esztelenség): Mind ezek a gonoszságok belülről jőnek ki, és megfertőztetik (és tisztátalanná teszik) az embert” (Márk. 7,17-23)

Az ember szívéről (bensőjéről, vagyis szellemi életének középpontjáról) Isten véleménye: „És (amikor) látá az Úr, hogy megsokasult (és mennyire elhatalmasodott) az ember gonoszsága a földön, és hogy (az ember) szíve gondolatának minden (szándéka és) alkotása szüntelen csak gonosz” (1 Móz. 6,5)

„… mert az ember szívének gondolata (szándéka) gonosz az ő ifjúságától fogva…” (1 Móz. 8,21)

Bizony: „Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az (és javíthatatlan); kicsoda ismerhetné azt (ki tudná kiismerni)? Én, az Úr vagyok az, aki a szívet fürkészem (Én… vagyok a szívek vizsgálója) és a veséket vizsgálom, hogy megfizessek kinek-kinek az ő útjai szerint (és mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete) és cselekedeteinek (és tetteinek) gyümölcse szerint (megérdemli)” (Jer. 17,9-10)

Erre Isten az Úr Jézus megváltásában adott megoldást. Aki Őt befogadja, az új emberré lesz, isteni természetet kap, ahogy erről Isten Igéje bizonyságot is tesz: „… mivelhogy levetkeztétek amaz ó (vagyis a régi) embert, az ő cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt” (Kol. 3,9-10)

Tehát: „Ha meghalván a Krisztussal, megszabadultatok e világ elemi tanításaitól, miért terheltetitek magatokat, mintha e világban élők volnátok, efféle rendelésekkel: Ne fogd meg, meg se kóstold, még csak ne is illesd. (Amik mind a velük való élés által elfogyasztásra vannak rendelve), az emberek parancsolatai és tanításai szerint? Amelyek bölcsességnek látszanak ugyan a magaválasztotta istentiszteletben [és az önkényes vallási gyakorlatokkal] és alázatoskodásban és a test (szóma: egész valótok) gyötrésében. De nincs bennük semmi becsülni való (mert valójában azonban semmi értéke és haszna nincs), mivelhogy a (hús)test, [vagyis az érzéki test] hízlalására valók (és a hústest kielégítésére szolgálnak, és öntelt felfuvalkodottsághoz vezet, mert ez a (hús)testi vágyakat nem tudja megfékezni)” (Kol. 2,20-23)

Ezért figyelmeztet így a Szent Szellem: „Semmi rothadt (bomlasztó) beszéd, (logosz: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs) a ti szátokból ki ne származzék (és ki ne jöjjön), hanem csak, amely hasznos, (és csak akkor szóljatok, ha az jó) a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak (és hogy áldást hozzon azokra, akik hallják)”. (Eféz. 4,29)  

Hát: „… vessétek el magatoktól ti is… a haragot, fölgerjedést (az indulatot), gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet (a mocskos, trágár beszédet)” (Kol. 3,8) 

Jakab apostolon keresztül így figyelmeztet a Szent Szellem: „Atyámfiai (testvéreim), ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen. Mert mindnyájan sokképpen (és sokat) vétkezünk. Ha valaki beszédben (logosz) nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét (szóma: valóját) is megzabolázni (és meg tudja fékezni)” (Jak. 3,1-2)

És: „Minden mérgesség (keserűség) és fölgerjedés (indulat) és harag és lárma (és kiabálás) és istenkáromlás kivettessék közületek (és legyen távol tőletek) minden gonoszsággal együtt” (Eféz. 4,31)

Az apostol megvallása: „Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi [vagyis egyetlen egy férfi, nő vagy dolog] sem tisztátalan [vagy beszennyezett; közönséges, bemocskolt, szentségtelen] önmagában: hanem bármi [csak] annak [a személynek] tisztátalan, aki tisztátalannak tartja. [csak ha valaki valamit beszennyezettnek gondol, annak az, beszennyezetté lesz]” (Róm. 14,14)

 Ugyanis: „Az eledelek a hasnak [vagyis az étel a gyomorért van] és a has az eledeleknek [és a gyomor az ételért] rendeltetett. Az Isten pedig mind ezt, mind amazokat eltörli. [teljesen tétlenné, haszontalanná, teljesen működésképtelenné teszi]. A test [(szóma):a teljes valótok] azonban nem a paráznaságnak [nem fajtalankodás, házasságtörés; kicsapongásra, ás nem  bálványimádásra] rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek (szóma: egész valótoknak)” (1 Kor. 6,13)

Mát. 15,21 És elmenvén [továbbment] onnét [és visszavonult] Jézus, Tírus és Sidon vidékeire [vagyis területére] tére.

Mát. 15,22 És ímé [ekkor] egy Kananeus asszony jövén ki abból a tartományból [vagyis arról a környékről, arról a vidékről], és kiált [és kiabált, lármázott, ordított] vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj [és segíts] rajtam! Az én leányom az ördögtől [a gonosz szellemtől, a démontól] gonoszul [és kegyetlenül] gyötörtetik.

Mát. 15,23 Ő pedig egy szót [(logosz)= egy Igét] sem felele néki [és szóra sem méltatta]. És az ő tanítványai hozzá menvén, kérik vala őt, mondván: Bocsásd el őt [és oldd fel, szabadítsd meg, teljesítsd kérését], mert [folyton] utánunk [jön, és] kiált [és mögöttünk hangosan kiált, rikolt, sikít, és ordít].

Mát. 15,24 Ő pedig felelvén [így válaszolt, és], monda: Nem küldettem [máshoz], csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.

Mát. 15,25 Az asszony pedig odaérvén, leborula előtte [Más fordítás: az asszony mégis odajött hozzá, és e szavakkal borult le előtte, s úgy kérte], mondván: Uram, légy segítségül nékem!

Mát. 15,26 Ő pedig [visszautasította] felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni [Más fordítás: nem helyes, ha elvesszük a gyermekektől a kenyeret, hogy odadobjuk a kutyáknak].

Mát. 15,27 Az pedig monda: Úgy van [igazad van], Uram; de hiszen az ebek [a kutyák] is esznek a morzsalékokból [a maradékból], amik az ő uruknak [és gazdájuknak] asztaláról aláhullnak [és amely lekerül uruk asztaláról].

Mát. 15,28 Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked [és történjék veled] a te akaratod szerint [legyen úgy, amint kívánod]. És meggyógyult az ő leánya attól a pillanattól fogva [még abban az órában]*

*Márk is bizonyságot tesz a történtekről: „És onnét fölkelvén (és elindulva), elméne Tírus és Sidon határaiba (vagyis vidékére); és házba menvén, nem akará, hogy valaki észrevegye (vagyis: bement egy házba, és azt akarta, hogy senki ne tudja meg ottlétét), de nem titkolhatá el magát (és nem maradhatott titokban). Mert hallván felőle (azonnal tudomást szerzett róla) egy asszony, akinek leányában tisztátalan szellem vala, (és miután) eljőve és lábaihoz borula. Ez az asszony pedig pogány vala síro-fenicziai származású. És (mégis) kéré őt, hogy űzze ki az ő leányából az ördögöt (a démont). Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg (és hadd lakjanak jól először a gyermekek). Mert nem jó a fiak (vagyis a gyermekek) kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni (és odadobni a kutyáknak). Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek (a kutyák) is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból. Erre monda néki: E beszédért (ezért a szóért mondom), eredj el; az ördög (a démon) kiment a te leányodból. És haza menvén, úgy találá (és úgy látta), hogy az ördög (vagyis a démon már) kiment (belőle), a leány (a gyermek) pedig az ágyon feküvék” (Márk. 7,24-30)

Mát. 15,29 És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé [jelentése: csekély, alacsony, megvetett; a pogányok körzete]; és felmenvén a hegyre, ott leült.

Mát. 15,30 És nagy sokaság [és nagy tömeg] megy vala hozzá, vivén magukkal sántákat [bénákat, nyomorékokat], vakokat, némákat [süketnémákat], csonkákat és sok egyebeket [és sok más betegeket], és odahelyezték [és letették] őket a Jézus [az Úr] lábai elé; és meggyógyítá őket,

Mát. 15,31 Úgy hogy a sokaság [a tömeg] álmélkodik vala, [és elcsodálkozott, meg volt döbbenve] látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek [a bénák meggyógyulnak, a nyomorékok épek lesznek], a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsőiték Izráel Istenét.

Mát. 15,32 Jézus pedig előszólítván [magához hívta a] az ő tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon [mert megszántam, és sajnálom ezt a sok embert, ezt a tömeget], mert három napja immár, hogy velem vannak [hogy (ki)tartanak mellettem], és nincs mit enniük. Éhen pedig nem akarom őket elbocsátani, hogy valamiképpen ki ne dőljenek az úton [és nehogy kimerüljenek, és ellankadjanak az úton].

>>A teljes mondat így fordítható: Megindult a szívem ezen a tömegen, hiszen már három napja hűen kitartanak velem / várnak rám, holott nincs mit enniük>>

Mát. 15,33 És mondának néki az ő tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk [Más fordítás: De hát honnan vehetnénk nekik ezen az elhagyatott helyen annyi kenyeret], hogy megelégítsünk [és megetethessünk, és hogy jóllakassunk] ily nagy sokaságot [egy ekkora tömeget]?

Mát. 15,34 És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Ők pedig mondának: Hét, és néhány [vagyis egy kevés] halunk.

Mát. 15,35 És parancsolá a sokaságnak [vagyis ezután megkérte az embereket; és felszólította a tömeget, és meghagyta a népnek], hogy telepedjenek [és üljenek] le a földön.

Mát. 15,36 És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván [megáldotta, és], megtöré [vagyis megszegé], és adá az ő tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak [a tömegnek].

Mát. 15,37 És mindnyájan evének, és megelégednek [és jól is laktak]; és fölszedték a maradék darabokat hét teli kosárral.

Mát. 15,38 Akik pedig ettek vala, négyezren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.

Mát. 15,39 És [miután Jézus] elbocsátván [elküldte] a sokaságot [a tömeget], beszállt a hajóba, és elméne Magdala [jelentése: torony, nagyság, halfigyelő torony) görög neve: Tarichea: halsózó] határaiba [vagyis vidékére]*

*Márk is bizonyságot tesz az Úr Jézus tettéről: „Azokban a napokban, mivelhogy fölötte nagy volt a sokaság, és nem volt mit enniük, magához szólította (magához hívta) Jézus az ő tanítványait, és monda nékik: Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniük; És ha éhen bocsátom haza őket, kidőlnek az úton; mert némelyek ő közülük messzünnen jöttek. Az ő tanítványai pedig (így) felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki (miből tudná valaki ezeket jóllakatni) kenyérrel itt e pusztában? És megkérdé őket: Hány kenyeretek van? Azok pedig mondának: Hét. Akkor megparancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. És vevén a hét kenyeret, és hálákat adván, megszegé (vagyis megtörte), és adá az ő tanítványainak, hogy eléjük tegyék. És (ők pedig) a sokaság elé tevék. Volt egy kevés haluk is. És hálákat adván (és miután áldást mondott) mondá, hogy tegyék eléjük azokat is. Evének azért, és megelégednek (mert jóllaktak); és fölszedik a maradék darabokat, hét kosárral. Valának pedig akik ettek mintegy négyezren; és (ezek után) elbocsátá őket. És azonnal a hajóba szálla tanítványaival, és méne Dalmánuta vidékére (jelentése: haltorony; a környékhez tartozó)” (Márk. 8,1-10)

 Az Úr Jézus bárhová ment: „És [amikor kiszállt (vagyis kilépett) a hajóból, (vagy a bárkából)] kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot [nagy, hatalmas tömeget, és sok embert]. És megszáná [megkönyörült, részvétet érzett, megesett (megindult) rajtuk a szíve, megsajnálta, megszánta] őket, és azoknak betegeit [az erőtleneket, gyengélkedőket] meggyógyítá” (Mát. 14,14)

Dávid így prófétál erről: „Nagyok az Úrnak cselekedetei (és tettei); kívánatosak mindazoknak, akik gyönyörködnek azokban (és kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne). Dicsőség és méltóság az ő cselekedete (munkája fenséges és ékes), és igazsága megmarad mindvégig (örökre). Emlékezetet szerzett az ő csudálatos dolgainak (emlékezetessé tette csodáit); kegyelmes és irgalmas az Úr. Eledelt ad az őt félőknek; megemlékezik az ő szövetségéről örökké” (Zsolt. 111,2-5)

 Ézsaiás pedig így prófétál, kijelentve, hogy ki jött el a földre, a kietlen sivár pusztaságba: „Virulva virul és örvend ujjongva (és virágba borul és vigad, és vígan örvendezik, része lesz a Libanon (jelentése: a fehér, fehér hegy) pompájában, mert), a Libanon dicsősége adatott néki. Karmel (jelentése: gyümölcsöskert, díszkert, ültetvény) és Sáron (jelentése: síkság, sík föld) ékessége (dísze); meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét (és méltóságát). Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok (tegyétek erőssé) a tántorgó (a roskadozó) térdeket. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő (és bosszút áll), az Isten (jön), aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket! Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta (és szökellni fog), és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben” (Ésa. 35,2-6)

Imádjon Téged az egész föld

A Szellemnek gyümölcse:

A Szellemnek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség…” (Gal. 5,22)

Kikben él az Úr Jézus?

 Csak azokban él Jézus, az Úr: „akik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek igéje által,” „és a Szent Szellem újjászülő és megújító fürdője által” (1 Pét. 1,23 Tit. 3,5)

Kenneth E. Hagin: Erős hit

Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek, és teljesen elhitte, hogy amit Ő ígért, meg is cselekedheti. - Róma 4,20. 21.

— Én gyenge vagyok a hitben — mondta nekem egy asszony. — Imádkoznál, hogy megerősödjön a hitem? — kérdezte.

— Nem — mondtam. — Nem fogok. Az igazság ugyanis az, hogy erős vagy hitben! Csak nem vagy tisztában vele. Feltehetek neked néhány kérdést? Te hiszed, hogy amit Isten ígért, azt meg is cselekedheti?

— Természetesen — mondta büszkén. — Én tudom, hogy Isten mindent megcselekedhet, amiről azt mondta, hogy meg fogja tenni. És tudom, hogy meg is teszi.

— Tudod azt mondani: „Dicsőség Istennek!” És dicsérni Őt az ígéreteiért?

— Persze, hogy tudom. Mindennap ezt teszem.

— Tehát erős vagy a hitben — mondtam erre — a Róma 4,20–21 szerint. Ábrahám is erős volt a hitében. Mi az erős hit? Dicsőséget adni Istennek, és teljesen elhinni, hogy amit Ő ígért, azt Ő meg is cselekedheti. Ha megfelelsz ennek a követelménynek, akkor te is erős vagy a hitben.

Megvallás: Én teljesen elhittem, hogy amit Isten ígért, azt Ő meg is cselekedheti. Én dicsőséget adok Istennek. Én erős vagyok a hitben. Az Ábrahám hitével rendelkezem. Rendelkezem az isteni fajta hitnek egy mértékével.

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

Joyce Meyer: Immánuel: Velünk az Isten

 "Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami azt jelenti: Velünk az Isten. (Máté 1,23)

Jézus azért jött a világba, hogy megváltson a bűneinkből, megismerjük Istent, és megtapasztaljuk a legjobbat, amit adni akar számunkra. Közeli kapcsolatba akar kerülni velünk, és azt szeretné, ha belevonnánk Őt életünk minden részletébe. Ezt fejezi ki egyik nevének jelentése: Velünk az Isten. Bensőséges kapcsolatot akar velünk, része akar lenni az életünknek.

Szeretné, ha ismernénk a hangját és követnénk Őt. Azt akarja, hogy tisztán halljuk a hangját és ne félelemben és zűrzavarban éljünk. Határozottnak, magabiztosnak és szabadnak akar látni. Azt akarja, hogy betöltsük a rendeltetésünket, és az Ő terve teljességében járjunk.

Az Istennel való személyes kapcsolatunk mélységét a Vele való kommunikációnk határozza meg. Azért szól hozzánk, hogy vezessen, felfrissítsen, helyreállítson és rendszeresen megújítson.

Az első lépés, ha valakit meg akarunk hallani - Istent is beleértve - hogy meghallgatjuk. Fordítsd Felé a füledet és maradj csendben. Szólni fog hozzád, hogy elmondja, mennyire szeret. Szeretné betölteni a szükségeidet, és ennél még sokkal többet, amit még elképzelni sem tudsz (Efezusi 3:20). Soha nem hagy el, és soha nem hagy cserben (Zsidók 13:5). Hallgass Rá, és kövesd Őt életed minden napján.

Istenhez tartozol; egyike vagy a báránykáinak, a bárányok pedig ismerik a Pásztor hangját, idegenre nem hallgatnak (János 10:4-5)

Képes vagy Istentől hallani, mert ez, keresztényként a jogos örökséged. Ne engedd, hogy bármi eltérítsen ettől!

Isten ajándéka számodra egy új megigazult élet, telve békességgel, örömmel és a Vele való bensőséges kapcsolattal.

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/166-immanuel-velunk-az-isten.html

Hirdesd azt, hogy mennyire szeret az Úr, ne azt, hogy te mennyire szeret...

Amikor megérint engem kegyelmed

Isten üzenete

„… drágának tartalak, és becsenek, mivel szeretlek… „ (Ésa. 43,4)

Ima

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk” (Zsolt. 90,12)

Kenneth & Gloria Copeland: Légy áldás

Vigadjanak és örüljenek, akik kívánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Magasztaltassék az Úr, aki gyönyörködik az Ő szolgájának gyarapodásában. - Zsoltárok 35:27

Ha a hagyományos vallás azt tanította neked, hogy Isten szegénynek és elnyomottnak akar téged látni, akkor van egy jó hírem számodra. A Biblia szerint az Úr gyönyörködik a gyarapodásodban. Isten azt akarja, hogy bővölködj!

Nem csak anyagi tekintetben, hanem az életed minden területén... szellemben, lélekben és testben.

Nem számít, hol vagy, és ki vagy, Isten szabadnak akar látni minden rossz helyzettől.

Miért? Mert szeret téged, és tartogat számodra egy munkát, amit el kell végezned. Azt akarja, hogy betöltsd az emberek szükségeit, és Ő elég okos ahhoz, hogy tudja: nem adhatsz olyat másoknak, ami neked sincsen. Nem tudsz adakozni az Evangélium terjesztésére, vagy nem tudsz ennivalót venni az éhezőnek, ha nincsen pénzed. Nem tudod a betegekre tenni a kezedet, ha a kórházban fekszel. Nem tudsz örömöt adni másoknak, ha a depresszió fogva tart. Nem! Áldottnak kell lenned ahhoz, hogy áldás lehess mások számára.

Ha valóban bele akarsz ma lépni Isten gazdagságába, akkor tökéld el magadat, hogy áldás leszel mások számára, és még mielőtt észrevennéd, több mindent fogsz kapni Istentől, mint amiről valaha is álmodtál.

Ez történt velem is. Évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy mindenekelőtt adakozó leszek. Egy adakozó életformát alakítottam ki. Ma szó szerint azért élek, hogy adjak. És nem szégyellem elmondani, hogy Isten teherautókkal árasztja rám az áldást!

Ugyanezt megteszi érted is, ha Őt szolgálod – ha odaadod az idődet, a pénzedet és a szeretetedet azoknak, akiknek szükségük van rá. Légy adakozó – és Isten gyönyörködni fog abban, hogy gyarapít téged!

Igei olvasmány: 1 Mózes 12:1-4, 13:1-4

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34