2012. február 19.

Vida Sándor: Mézcseppek:


Csodálatos: az Élet Kenyere (Jn. 6,48) életét éhezve kezdi (Mt. 4,2) az Élet Vize (Jn. 4,14) életét szomjazva fejezi be (Jn. 19,28) az Úr Jézus elfáradt (Jn. 4,6), mégis megpihentetünk (Mt. 11,28) imádkozott (Mk. 1,35) és imáinkat meghallgatja (Jn. 14,14) sírt (...Jn. 11,35) és letörli könnyeinket (Lk. 9,13) mint Bárányt vitték mészárszékre (Ézs. 53,7), s Ő a mi jó [szó szerint: eszményien szép, ideális] Pásztorunk (Jn. 10,11) szegénnyé lett, hogy bennünket meggazdagítson (2.Kor. 8,9).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.