Egy bölcs asszony, amikor a hegyekben utazgatott, egy
folyóban talált egy különösen értékes követ. Másnap találkozott egy másik
utazóval, aki éhes volt, így hát a bölcs asszony kinyitotta a csomagját, és
megosztotta ennivalóját a vándorral. Az éhes utas meglátta a drágakövet az
asszonynál, és kérte őt, hogy adja neki. A nő habozás nélkül neki adta a követ.
A vándor örvendezve jószerencséjén továbbállt, hiszen tudta: a drágakő olyan
értékes, hogy élete hátralévő részében nem kell többé szükséget szenvednie. Ám
néhány nappal később a vándor visszatért az asszonyhoz, és visszaadta neki a
követ. “Gondolkoztam” - szólalt meg. “Jól tudom milyen értékes ez a kő, de
visszaadom abban a reményben, hogy adhatsz nekem valamit, ami még értékesebb.
Add nekem azt a valamit belőled, ami képessé tett arra, hogy nekem add a
követ.”Read more: http://havannacsoport.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=932382#ixzz1nIYA4M5I
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.