Spurgeon: Kölcsönös érdek

„Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem

lesznek" (2Kor 6,16).

   Íme, a kölcsönös érdek. A kölcsönös összetartozás. Isten az Ő népe

osztályrésze, a választott nép pedig az ő Istenének osztályrésze. A

hívők fő gazdagsága Istenben van, Ő pedig drága kincsének tartja

népét. A vigasztalás valóságos kincsesbányája ez minden hívő számára.

   A kölcsönös összetartozás boldog állapot; kölcsönös figyelemben

nyilvánul meg. Isten szüntelenül gondol népére, és népe is szüntelenül

megemlékezik róla. Isten a mai napon is mindent a javamra cselekszik,

mit tehetek hát én Őérte? Gondolataim irányuljanak feléje, hiszen Ő

is gondol rám! Bár így lenne ez valójában, és ne érném be azzal, hogy

- ennek így kell lennie!

   A kölcsönös összetartozás a közösségben is kifejezésre jut. Isten

köztünk lakozik, mi pedig Őbenne élünk. Ő velünk jár, és mi Istennel.

Milyen boldog közösség ez.

   Bárcsak valóban úgy élnék, mint akinek az Úr az Istene: úgy bíznék

benne, úgy szolgálnék neki, ahogyan az Őt megilleti! Bárcsak

szellemben és valóságban tudnám szeretni és imádni Őt, és tudnék

engedelmeskedni neki! Szívemnek ez a legfőbb vágya! Ha ez megvalósul

az életemben, akkor megtaláltam a mennyet.

   Uram, segíts ehben! Segíts, hogy megismerjelek téged mint

Istenemet, és Krisztus érdeméért Uramnak nevezhesselek!

 http://www.eurochrist.net/hungary/spurg/0428.txt