Lábam előtt mécses a te igéd, ösvényem világossága.
(Zsoltárok 119:105)
Isten Igéje egyeseknek gúny tárgya, másoknak semmit nem
jelent, sokaknak pedig napi szellemi táplálék, melyben Isten szól az
emberekhez. Az alábbi történet tanulságos lehet abból a szempontból, hogyan
változhat a Bibliához, mint Isten kijelentéséhez való viszonyunk.
Egy fiatalember gyakran kigúnyolta a Bibliát. Egyszer megint
lekicsinylő megjegyzést tett rá.
- Olvasta maga már tulajdonképpen a Bibliát? - kérdeztem
tőle.
- Ugyan mit gondol? Én és a Biblia! Nevetséges!
Elővettem egy vadonatúj, bőrkötésű Újtestamentumot:
- Nézze, ezt a szép kis Bibliát magának adom, ha megígéri,
hogy elejétől végig elolvassa.
Az ajánlat nagyon csábító volt. Azután hetekig nem láttam a
fiatalembert. Egyszer csak megint megjelent.
- Nos - kérdeztem -, hogy állunk a Bibliával?
Nagyon komolyan felelt:
- Tudja, különös dolog ez. Elkezdtem olvasni. Sok mindent
nem értettem meg. Már abbahagytam volna - de hiszen megígértem, hogy
végigolvasom! Azután sok mindent találtam benne, ami szíven talált és
nyugtalanított, úgy, hogy legszívesebben eldobtam volna a könyvet. De
megígértem, és végig kellett olvasnom. Később annyi vigasztalást találtam
benne, hogy egész boldog lettem. Amikor befejeztem, azt mondtam magamban: ha
igaz az, amit ez a könyv mond, akkor el vagyok veszve, ha nem változtatok az
életemen. Hozzáfogtam, hogy nagytakarítást csináljak a szívemben. És most - a
Biblia az élet könyve számomra.
Neked is az élet könyve a Biblia? Akkor vedd és olvasd!
Minden nap!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.