"Ha... megemlékezel arról, hogy testvérednek valami
panasza van ellened" (Mt 5,23).
Amikor az oltárhoz mégy és ott eszedbe jut, hogy
testvérednek van valami panasza ellened - tehát nem akkor, ha beteges
érzékenységedben előkotorsz valamit. "Ha megemlékezel arról", azaz ha
Isten Szent Szelleme eszedbe juttatja, "akkor menj el és békülj meg testvéreddel
és azután jöjj és hozd fel ajándékodat". Soha ne állj ellent bensődben
Isten Szent Szelleme finom indításának, amikor lelkiismereted legmélyéig nevel
téged.
"Békülj meg először testvéreddel." Az Úr
útmutatása nagyon egyszerű: először békülj meg. Menj vissza azon az úton, amin
jöttél, térj rá arra az útra, amelyre figyelmeztetést kaptál az oltárnál és
amelyről meggyőződtél, hogy az a helyes út. Legyen benned az a belső magatartás
és lelki nyugalom, amely a megbékülést olyan egyszerűvé teszi, mint amilyen a
lélegzés. Jézus nem is említi a másik személyt, azt mondja: te menj! Itt nincs
szó a te jogaidról. A szentre jellemző, hogy le tud mondani jogairól és
engedelmeskedik az Úr Jézusnak.
"És most jöjj és vidd el a te ajándékodat." A
folyamat pontosan le van írva. Először a magad odaáldozásának hősies szelleme,
majd hirtelen megállít a Szent Szellem gyengéd intése és megállít a
meggyőződésed is. Azután az engedelmesség Isten Igéje iránt, feddhetetlen
magatartás az iránt, akivel szemben nem volt igazad. Végül az akadályt
félretéve felviszed Istennek az ajándékodat egyszerű, vidám szívvel.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.