2012. február 22.

Ima a bölcsességért — a Példabeszédek alapján


Uram, bölcsességért kiáltok, és az értelemért az én
szavamat felemelem. Keresem azt, mint az ezüstöt, és mint
a kincset kutatom azt. Ezért megértem az Úrnak félelmét, és
az Istennek ismeretére eljutok. Mert az Úr ád bölcsességet,
az Ő szájából tudomány és értelem származik. Az igazak-
nak valóságos jót rejtegetsz, pajzst a tökéletesen járóknak.
Megőrzöd az igazságnak útjait és kegyeltjeidnek útját
megtartod. Megértem az igazságot és a törvényt és a be-
csületességet és minden jó utat, mert bölcsesség megy az én
elmémbe, és a tudomány az én lelkemben gyönyörűséges.
Meggondolás őrködik felettem, értelem őriz engem, hogy
megszabadítson engem a gonosznak útjától, és a gonoszság-
szóló férfiútól. (Péld. 2,3–12.)

Uram, a Te tanításodról el nem felejtkezem, és a Te paran-
csolataidat megőrzöm az elmémben, mert napoknak hosszú
voltát, és sok esztendős életet és békességet hoznak nekem
bőven. Az irgalmasság és igazság nem hagynak el engem,
mert nyakamba kötöm azokat, és beírom azokat a szívem
táblájára. Így nyerek kedvességet és jó értelmet Istennek
és embernek szemei előtt. (Péld. 3,1–4.)

Boldog vagyok, mert megnyertem a bölcsességet, és
értelmet szereztem az Úrtól. Minden Te gyönyörűségeid
nem hasonlíthatók az ezüst megszerzéséhez és a kiásott
arany jövedelméhez. Napoknak hosszúsága van jobbodon,
balodon gazdagság és tisztesség. Útjaid gyönyörűséges
utak, és minden ösvényeid békesség. (Péld. 3,13–17.)

Az Úr bölcsessége nem távozik el az én szemeimtől,
megőrzöm az igaz bölcsességet és a meggondolást. Bátor-
sággal járom az én utamat, és az én lábamat meg nem ütöm.

Mikor lefekszem, nem rettegek, hanem lefekszem, és
gyönyörűséges lesz az én álmom. Nem félek a hirtelen való
félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő; mert az Úr
az én bizodalmam és megőrzi az én lábamat a fogságtól.
Az igazakkal van az Úr titka, és az igazaknak lakhelyét
megáldja. Az Úr a szelídeknek kedvességet ád, a bölcsek
pedig tisztességet örökölnek. (Péld. 3,21. 23–26. 32–35.)

Bölcsességet szerzek, eszességet szerzek; nem felejtkezem

el, sem el nem hajlok az Úr szájának beszédeitől. (Péld. 4,5.)
Ád az Úr az én fejemnek kedvességnek koszorúját; igen
szép ékes koronát ád nékem. (Péld. 4,9.)

Bölcsesség útjára tanítalak téged — szól az Úr — vezetlek
téged az igazság ösvényein. Így mikor jársz, semmi nem
szorítja meg a te járásodat; és ha futsz, nem ütközöl meg.
Az én utam az igazak ösvénye, olyan, mint a hajnal világos-
sága, minél tovább haladok az úton, annál világosabb
lesz, a teljes délig. (Péld. 4,11. 12. 18.)

Uram, a Te bölcsességedre figyelmezek, a Te értel-
medre hajtom fülemet, megtartom a meggondolást, és
a tudományt az én ajkaim megőrzik. (Péld. 5,1. 2.)

Kiált felém a bölcsesség, és az értelem kibocsátja felém

az ő szavát. (Péld. 8,1.)
Nekem kiált az Úr, és az Úr szava a fiaimhoz van.
Meghallom az eszességet és eszembe veszem az értelmet,
mert jeles dolgokat szól az Úr, és az Ő szájának felnyitása
igazság. Mert igazságot mond ki az ínye, igaz az Ő szájának
minden beszéde. (Péld. 8,4–8.)


Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt, mert jobb a
bölcsesség a drágagyöngyöknél. Enyém a tanács és a való-
ság, én vagyok az eszesség, enyém az erő. (Péld. 8,10. 11. 14.) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.