2012. február 7.

Ige: A beszédről


Minden olyan beszéd gonosz, amely Isten beszédével ellentétben áll, ezért: „Semmi rothadt [(szaprosz): rothadt, romlott, haszontalan, hitvány, hasznavehetetlen; bomlasztó; tisztátalan] beszéd [(logosz: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs)] a ti szátokból ki ne származzék [ki ne jöjjön]. Hanem csak [akkor szóljatok, ha az jó, és], amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen [kegyelmet közöljön] a hallgatóknak. [hogy áldást (üdvözítő erőt) hozzon azokra, akik hallják]. 

És meg ne szomorítsátok [(lüpeó): megszomorít, megbánt; bosszant, megsért] az Istennek ama Szent Szellemét, aki által. [Akiben] megpecsételtettetek [(szphragidzó): lebélyegez (egy pecséttel vagy egy egyéni jellel, mint védelem vagy megóvás, biztonság vagy megőrzés, hitelesítés, megerősítés céljából; közvetve: bélyeget nyom rá (a tulajdon vagy az eredetiség jeleként]. 

A teljes váltságnak [(apolütrószisz): Szó szerinti jelentése: ELOLDÁS, FELOLDOZÁS. a megváltáson kívül magába foglalja a teljes felszabadítást, szabadon bocsátást] napjára. [Más fordítás: Hiszen Isten a Szent Szellem által előre megjelölt benneteket arra az időre, amikor elnyeritek a teljes megváltást. Ez a megjelölés mutatja, hogy ti Istenhez tartoztok, és az övéi vagytok]” (Eféz. 4,29-30).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.