2012. február 2.

Építő gondolatok: Joyce Meyer: De Isten …


5,8 Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. (Róma)

Van két rövidke szó a Bibliában, amik mindig izgatottá tesznek, ahányszor beléjük botlok. Két egyszerű szó, amivel az egész Biblián keresztül találkozunk, de két nagyon erőteljes szó: De Isten …

Amint végigmegyünk a Biblián, mindig olvasunk szörnyűségekről, amiket az ördög tervezett Isten népének. Aztán egyszer csak jön ez a két szó: De Isten …, azután a következőkben győzelemről számolnak be a sorok. A fenti ige azt a tényt közli, hogy mindnyájan bűnösök vagyunk, azaz a helyzetünkből következően büntetést és halált érdemelnénk. Azonban a De Isten … megváltoztatja a helyzetet. Isten szeretete belép a szituációba és mindent megváltoztat.

Amikor még bűnösök voltunk, Krisztus már meghalt értünk, és ezzel bebizonyította irántunk való szeretetét. Bebizonyította, hogy az Ő szeretete véget vet a bűn rombolásának. Amikor Isten elhívott engem azt mondták nekem: „Joyce, beszélgettünk néhányan, és arra jutottunk, hogy te sohasem lennél képes véghezvinni azt, amiről azt állítod, hogy Isten elhívása számodra. Úgy gondoljuk, hogy a te személyiséged alkalmatlan erre a feladatra.” Még most is emlékszem, milyen szörnyen éreztem magam, amikor ezeket elmondták nekem.

Megbántottak és elbátortalanítottak … De Isten elhívott és alkalmassá tett. Amiről mások azt gondolták használhatatlan, azt Isten értékesnek találta. Segített nekem, és ugyanúgy neked is fog!

Joyce Meyer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.