Aki [Jézus Krisztus], mikor Istennek formájában volt, nem
tekintette zsákmánynak azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, hanem Önmagát
megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; és mikor
olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén
halálig, mégpedig a keresztfának haláláig.
- Filippi 2,6–8.
Krisztus mindig is létezett Isten mivoltában. Ő azonban
kiüresítette Önmagát, és szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett. Ez
a természetes nemzéstől teljesen elkülöníthető, Istentől való műveletre utal:
Ez csoda. Először, Isten kivette a Krisztust a mennyei Istenségből — majd
behelyezte egy szűz méhébe, hogy egyesüljön a hústesttel egy egyedülálló
fogantatás során.
Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és
ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem. (Zsid. 10,5)
Isten alkotott egy testet — egy különleges testet — ennek
a Lénynek, akit Isten Fiának neveznek. A megtestesülés során a Krisztus emberré
lett!
Megvallás: Köszönöm Neked, Jézus, hogy Te kiüresítetted
magadat és az emberekhez hasonlóvá lettél. Ez volt a mi egyedüli reménységünk.
Köszönöm, hogy Te megaláztad magadat, engedelmes voltál a halálig, mégpedig a
keresztfának haláláig. Neked pedig köszönöm Atyám, hogy hatalmasan
felmagasztaltad Őt, és ajándékoztál Néki oly nevet, mely minden név felett
való. E névre valóban meghajol az én térdem, és az én nyelvem valóban vallja,
hogy Jézus Krisztus Úr, az Atya Isten dicsőségére. (Fil. 2,9. 10.)
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.