Mát. 3,1 Azokban a napokban pedig eljöve, és megjelent,
fellépett, és feltűnt Bemerítő János, aki prédikál vala, és ezt hirdette,
tanítván Júdea pusztájában, a Júdeai-sivatagban*
*Ő az, akinek születését, feladatát és nevét, angyal
jelentette be atyjának, Zakariásnak: „Monda pedig az angyal néki: Ne félj
Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet
szül néked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak” (Luk. 1,13)
A Lukács írása szerinti
Evangélium így ad hírt Bemerítő János szolgálatáról, meghatározva az időt is,
amikor szolgálatát elkezdte: „Tibérius
császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Poncius
Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és
Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné
negyedes fejedelme meg Lisániás. Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak
szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában. És méne a Jordán mellett lévő
minden tartományba, a Jordán egész
környékére, prédikálván, és hirdetve
a megtérésre való bemerítést a bűnöknek
bocsánatára; Amint meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében, ki ezt
mondja: Kiáltónak szava, kiáltónak hangja szól a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek, és tegyétek egyenessé az ő ösvényeit. Minden völgy betöltetik,
hát minden szakadékot töltsetek fel, minden hegy és halom megalacsonyíttatik,
és minden hegyet és halmot hordjatok el; és az egyenetlenek, a görbe
utak egyenesekké, és a göröngyös utak
simákká lesznek; És meglátja minden test, minden halandó az Istennek
szabadítását. Monda azért a sokaságnak, amely kiméne hozzá, hogy általa
bemeríttessék: Viperák fajzati, kicsoda intett meg, és kicsoda figyelmeztetett titeket,
hogy a bekövetkező harag elől meneküljetek? Teremjetek azért megtéréshez méltó
gyümölcsöket, és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom
néktek, hogy az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. Immár
pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, amely jó
gyümölcsöt nem terem, kivágattatik, és a tűzre vettetik. Mikor pedig a nép
reménykedve várt, és szívükben mind
azon gondolkoztak, és azt fontolgatták
János felől, hogy vajon nem ő-e a
Krisztus. Felele János mindeneknek, mondván: Én ugyan bemerítlek titeket vízbe;
de eljő, aki nálamnál erősebb, akinek nem vagyok méltó, hogy sarujának kötőjét,
sarujának szíját megoldjam: az majd bemerít titeket Szent
Szellembe és tűzbe: Kinek szórólapátja kezében van, és megtisztítja szérűjét;
és a gabonát az ő csűrébe takarja, az ő csűrébe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.
És még sok egyebekre, sok másra is intvén, buzdított) őket, és hirdeti
az evangéliumot a népnek” (Luk. 3,1-18)
Márk így ír róla: Történt pedig hogy előáll vala János, bemerítvén
a pusztában és prédikálván, és hirdetvén a megtérésnek bemerítését a bűnöknek bocsánatára. És kiméne hozzá Júdeának egész tartománya,
egész vidéke, és a Jeruzsálembeliek is, és bemerítkeznek
mindnyájan ő általa a Jordán vizében, bűneikről vallást tévén” (Márk. 1,2-5)
János írása szerinti
Evangélium is róla tesz bizonyságot: „Megjelent
vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János. Ő jött tanúbizonyságul, tanúként, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higgyen ő
általa. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen, mert bizonyságot kellett tennie a világosságról” (Ján. 1,6-8)
Mát. 3,2 És ezt mondja, és így prédikált, ezt hirdetve vala:
Térjetek meg, térjetek új felismerésre, változtassátok meg
gondolkozásmódotokat; térjetek, forduljatok vissza Isten felé, mert
elközelített a mennyeknek országa, a mennyeknek királysága, uralma*
*Már a prófétákon keresztül is megtérésre hívja Isten népét: „Így szól a
Seregek Ura Jahve, Izráel Istene:
Jobbítsátok meg a ti útjaitokat és cselekedeteiteket, tetteiteket, és veletek lakozom e helyen. És akkor megengedem, hogy ezen a helyen
tartózkodjatok!” (Jer. 7,3)
„Térj vissza hát Izráel az Úrhoz, a te Istenedhez, mert elbuktál, és
erőtlenné lettél. Álnokságod,
és igazságtalanságod, vagyis az Ige
hiánya miatt! Vigyetek veletek
beszédeket, Igéket, kijelentéseket, és térjetek vissza az Úrhoz! Mondjátok néki:
Végy el minden álnokságot. Bocsáss
meg minden igazságtalanságot! És
fogadd szívesen azt, ami jó, és
ajkaink tulkaival áldozunk néked” (Hós.
14,2-3)
„Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem
keressetek, és éltek!” (Ámós. 5,4)
„Térjetek az én dorgálásomhoz, az én bizonyítékomhoz; ímé közlöm veletek, és
kiárasztom rátok az én lelkemet, az én
Életet adó erőmet, tudtotokra
adom néktek, és megismertetem veletek az
én beszédemet” az én (logoszomat): az én igémet”
(Péld.
1,23)
Az
Evangélium pedig kijelenti, hogy kit ismertet meg az Úr: „És az
Ige (a logosz) hústestté lett és lakozék mi közöttünk, és láttuk az ő dicsőségét, mint
az Atya egyszülöttjének dicsőségét, aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal” (Ján. 1,14)
Mát. 3,3 Mert Ő az, akiről Ézsaiás próféta szólott, ezt
mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját, és egyengessétek
meg, és tegyétek egyenessé az ő ösvényeit*
*Zakariásnak így jelenti be az angyal a születendő gyermek
feladatát: „És az Őelőtte, vagyis az Úrnak színe előtt fog járni az Illés szellemével és erejével, az
Illés Képességével, és hatalmával.
Hogy az atyák szívét a fiakhoz
visszatérítse, visszafordítsa, és az engedetleneket, a meggyőzhetetlen, makacs, csökönyös
hitetleneket az igazak, a megigazultak vagy megigazítottak, az igaznak
nyilvánítottak bölcsességére, okosságára és megfontoltságára térítse,
észjárására hozza és vezesse; és az egész személyiség „beállítottságát”,
irányultságát megváltoztassa. Hogy
készítsen az Úrnak, és állítson az Úr
elé tökéletes, alkalmas, és felkészült népet” (Luk. 1,17)
Zakariás
is így prófétál fia körülmetélésekor: „Te
pedig kis gyermek, a magasságos a
Legfelsőbb Isten prófétájának
hivattatol; mert az Úr színe előtt jársz, hogy az ő útjait megkészítsed,
és előkészítsed” (Luk. 1,76)
Mert őbenne fog beteljesedni a prófécia, amelyet így
hirdetett meg az Úr: „Ímé, elküldöm én az
én követemet, és megtisztítja, és elegyengeti
előttem az utat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti
kerestek, aki után vágyódtok, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok.
ímé, eljön, sőt jön már, azt mondja a Seregeknek Ura. És az atyák
szívét a fiakhoz fordítja, a fiakhoz
téríti, a fiak szívét pedig az
atyákhoz, hogy el ne jöjjek, és meg ne verjem e földet átokkal, és hogy pusztulással ne sújtsam a földet,
amikor eljövök” (Malak. 3,1;
4.6)
Őróla szólt Ézsaiás próféta
is: „Egy szó, egy hang kiált: A pusztában
készítsétek, és építsétek az Úrnak útját, ösvényt egyengessetek, és
készítsetek egyenes utat a kietlenben
a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon,
és süllyedjen le, és legyen az egyenetlen egyenessé és a
bércek rónává, a dombvidék síksággá.
Mert megjelenik az Úr dicsősége, és
minden hústest, vagyis minden ember egyaránt látni fogja azt; mert az Úr szája szólt” (Ésa. 40,3-5)
Maga
Bemerítő János is így tesz bizonyságot arról, hogy a próféták által
megjövendölt útkészítő ő: „És ez a János
bizonyságtétele, amikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből,
hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te? Erre
ő így felelt és monda: Én kiáltó szó,
kiáltó hang vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, és készítsetek
egyenes utat az Úrnak, amint
megmondotta Ézsaiás próféta” (Ján.
1,19.23)
Mát. 3,4 Ennek a Jánosnak a ruhája, az öltözete pedig
teveszőrből vala, és bőröv vala a dereka, vagyis a csípője körül, elesége,
vagyis tápláléka pedig sáska és erdei vadméz*
*Az Úr Jézus így beszél a hitetlen zsidókhoz: „Mert eljött
János, aki sem eszik, sem iszik, és azt mondják: Ördög van benne” (Mát. 11,18)
Illés is ugyanígy
öltözködött, erről így tesz bizonyságot Isten Igéje: Izráel királyának –
Akháziának – küldöttei így válaszolnak a
király kérdésére, hogy hogyan nézett ki, akivel találkoztak: „És felelének néki: Egy szőr-ruhás ember,
derekán bőr övvel felövezve. Akkor monda: Thesbites Illés volt” (2 Kir. 1,8)
És hogy mivel táplálkozott
János – aki törvény alatt élt – ezt így jelenti ki Isten Igéje: „Ezeket egyétek meg azok közül: az
arbé-sáskát, a vándorsáskafajtát az ő nemével, a szolám-sáskát, a kövi-sáskát az ő nemével, a khargol-sáskát, a
szöcskeféléket az ő nemével és a
khagab-sáskát, vagyis a marokkói
sáskafajtát az ő nemével. Minden
egyéb négylábú szárnyas féreg, és minden egyéb rovar pedig utálatos legyen néktek” (3
Móz. 11,22-23)
Az
Úr Jézus bizonyságtétele Jánosról: „Hát
mit látni, és miért mentetek ki? Prófétát látni? Azt láttatok,
sőt - mondom néktek - prófétánál is nagyobbat” (Mát. 11,9)
A próféták is arról tesznek
bizonyságot, hogy Bemerítő János próféta – mégpedig az utolsó Ószövetségi
próféta – volt: „Azon a napon kútfő, és forrás fakad a Dávid házának és Jeruzsálem lakosainak a bűn és tisztátalanság
ellen, hogy lemossa a vétket és a
szennyet. És azon a napon
megszégyenülnek a próféták, kiki az ő látása, az ő látomása, miatt az ő
prófétálásaik közben, amiről
prófétálnak, és nem öltözködnek szőrös ruhába, hogy
hazudjanak” (Zak. 13,1.4).
Erről a „napról” így prófétál
Ézsaiás: „Ímé, az Isten az én szabadítóm!
Bízom, és nem félek, és nem rettegek.
Mert erősségem, és erőm,
és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem
szabadítóm! S örömmel, és örvendezve merítek vizet a szabadító kútfejéből, a szabadító forrásából”
(Ésa.
12,2-3).
Mát. 3,5 Ekkor kiméne őhozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a
Jordánnak egész környéke.
Mát. 3,6 És bemerítkeznek vala őáltala a Jordán vizében, a
Jordán folyóban, vallást tevén az ő bűneikről, az ő céltévesztésükről.
Mát. 3,7 Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül
sokan mennek Őhozzá, hogy bemeritkezzenek, monda nékik: Mérges kígyóknak,
viperáknak fajzatai, ivadékai! Kicsoda intett meg, és ki tanított, és
figyelmeztetett titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától fussatok,
és megmeneküljetek?*
*Az Úr Jézus így szól a farizeusokhoz – szintén viperák
fajzatának nevezve őket – amikor azt mondják, hogy Ő Belzebub által űzi ki a
démonokat: „Mérges kígyóknak, viperáknak fajzatai, ivadékai, mi módon, és hogyan szólhattok jókat gonosz létetekre, holott gonoszok, káros, veszélyes,
ártalmas, ellenségek vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj, és mert
amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” (Mát. 12,34)
„Kígyók, mérges kígyóknak, viperáknak fajzatai, ivadékai, miképpen kerülitek
ki a gyehennának büntetését, hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával
sújtó ítélettől?” (Mát. 23,33).
A hitetlen zsidókhoz így szól
az Úr Jézus: „Ti az ördög, a vádló, rágalmazó, az ellenség, a
félrevezető atyától valók vagytok,
és származtok, és a ti atyátok kívánságait, és
vágyait tudjátok, és akarjátok, és csak azt vagytok képesek teljesíteni.
Az emberölő, embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állott meg az
igazságban, vagyis az Igében, a
valóságban, mert nincsen őbenne
igazság, az Ige, a valóság. Mikor
hazugságot szól, a sajátjából, a
magáéból szól; mert hazug, csaló, hamisító és hazugság, hamisság,
valótlanság, kitalálás, csalás, becsapás atyja” (Ján. 8,44)
Mát. 3,8 Teremjetek hát megtéréshez, vagyis a
gondolkozásmód-megváltoztatáshoz, az új felismerésre téréshez, az Isten felé
forduláshoz] illő, és méltó gyümölcsöket.
Mát. 3,9 És ne gondoljátok, ne véljétek, hogy így szólhattok,
és hogy arra hivatkozhattok, és így gondolkozhattok magatokban: Ábrahám a mi
atyánk! Mert mondom néktek, hogy képes, hatalmas az Isten eme kövekből is
támasztani fiakat, mert van ereje, hatalma, képessége, hogy gyermekeket keltsen
életre Ábrahámnak*
*Az Úr Jézusnak ki is mondták a zsidók, mert valóban ezt
gondolták: „Ezt mondták neki: A mi atyánk Ábrahám. Monda nékik Jézus: Ha Ábrahám
gyermekei volnátok, az Ábrahám dolgait, az ő cselekedeteit cselekednétek.
Ámde ti meg akartok engem ölni,
olyan embert, olyan valakit, aki azt az
igazságot beszéltem és hirdettem néktek, amelyet az Istentől hallottam.
Ábrahám ezt nem cselekedte, nem tette
volna” (Ján. 8,39-40)
Mát. 3,10 A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért
minden fa, amely jó, és nemes gyümölcsöt nem terem, kivágattatik, és tűzre
vettetik, azokat tűzbe dobják, és hajítják*
*Az Úr Jézus is meghirdeti, hogy: Minden fa,
amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik, és tűzre vettetik, az tűzre
dobatik” (Mát.
7,19).
És példázattal magyarázza meg
az Úr a kijelentést: „És ezt a példázatot
mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon
gyümölcsöt keressen, és nem talála. És monda a vincellérnek: Ímé három
esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt;
miért foglalja a földet is hiába? Az pedig felelvén, így válaszolt, és monda
néki: Uram, hagyj békét néki, és hagyd meg még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom, körülásom, és megtrágyázom:
És ha gyümölcsöt terem jövőre, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt” (Luk. 13,6-9)
Mert csak a megigazult ember
tud gyümölcsöt teremni: „Az igaz, vagyis
a megigazult virágzik, és virul, mint a pálmafa, és magasra
növekedik, mint a cédrus a Libanonon. Még
a vén korban is gyümölcsöznek; kövérek, dús lombúak, és zöldellők lesznek” (Zsolt.
92,13.15).
Mát. 3,11 Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre,
vagyis hogy más felismerésre térjetek, a gondolkozásmód megváltoztatás végett,
de aki utánam jő, aki a nyomomba lép, erősebb és hatalmasabb nálamnál, akinek
saruját hordozni sem vagyok méltó, sem alkalmas, vagy megfelelő; ő Szent
Szellembe és tűzbe merít be majd
titeket*
*A Márk írása szerinti Evangélium bizonyságtétele: „És prédikála, mondván, és ezt hirdetve: Utánam jő, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván,
sarujának szíját megoldjam. Én vízbe merítettelek be titeket, de ő Szent
Szellembe merít be titeket” (Márk.
1,7-8)
János írása szerinti Evangélium bizonyságtétele:
Amikor farizeusok kérdezgették, Ő így: „Felele
nékik János, mondván: Én vízbe merítek be; de köztetek van, akit ti nem
ismertek. Ő az, aki utánam jő, aki előttem lett, akinek én nem vagyok méltó,
hogy saruja szíját megoldjam. És én nem ismertem őt; de aki elkülde engem, hogy
vízbe merítsek be, az mondá nékem: Akire látod a Szellemet leszállani és rajta
megnyugodni, az az, aki bemerít Szent Szellembe. És én láttam, és bizonyságot
tettem arról, hogy Ő az Isten Fia” (Ján.
1,26-28.33-34).
És: „János bizonyságot tett Őróla, és kiáltott, mondván, és azt hirdetve: Ő vala az, akiről mondám: Aki utánam jő, előttem lett,
és megelőzött engem, mert előbb volt
nálamnál. Ő az, akiről én ezt mondám: Én utánam jő egy férfiú, aki előttem
lett, aki megelőzött engem, mert előbb volt nálamnál. És én nem ismertem őt; de hogy
megjelentessék Izráelnek, hogy ismertté legyen Izráel előtt, azért
jöttem én, aki vízbe merítek be” (Ján. 1,15).
Pál apostol a vízbe bemerítkezett hívőktől ezt
kérdezi: „És monda nékik: Mibe
meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésébe. Monda pedig
ekkor Pál: János megtérésnek
bemerítésével merített be, és megtérést követelt, azt mondván a népnek, hogy aki őutána jövendő, abban higgyenek,
tudniillik a Krisztus Jézusban” (Csel.
19,3-4)
A feltámadott Úr parancsa tanítványainak: „És velük összejővén, amikor együtt volt velük, meghagyá, és megparancsolta nékik, hogy el ne menjenek, el ne távozzanak Jeruzsálemből, hanem várják be az Atyának ígéretét, melyet úgymond,
hallottatok tőlem: Hogy János ugyan vízbe merített be, ti azonban Szent
Szellembe fogtok bemeríttetni nemsokára,
vagyis nem sok
nap múlva” (Csel. 1,4-5).
És mert Bemerítő János Isten
küldötte és prófétája volt, a prófécia – és az Úr Jézus ígérete –
beteljesedett: „És mikor a pünkösd napja
eljött, mindnyájan egy akarattal együtt
valának ugyanazon a helyen. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy
sebesen zúgó szélnek zendülése, hatalmas
szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, és eltelé és betöltötte az egész házat, ahol ülnek vala. És
megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, valami lángnyelvek, amelyek szétoszlottak, és üle és leszálltak mindenikre azok közül. És megtelnek
mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdenek szólni, és beszélni más, vagyis különféle nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk” (Csel. 2,1-4).
Mát. 3,12 Akinek szórólapát van az ő kezében, és megtisztítja,
kitakarítja; és áttisztítja az Ő szérűjét; és az Ő gabonáját, az Ő búzáját
csűrbe, azaz a magtárba takarítja és gyűjti, a polyvát, azaz: pelyvát pedig
megégeti olthatatlan tűzzel*
*Dávid így prófétál a Krisztusban megigazult, és az Isten
nélkül élő emberről: „Boldog ember, vagyis: a
gondoktól és bajoktól mentes az élete, aki nem indul és nem jár,és
nem követi a gonoszok, a
hitetlenek, istentelenek, vagyis az Isten nélküli emberek tanácsa nyomán, és tanácsa szerint. Aki nem jár,
és meg nem áll a bűnösök, vagyis a célt eltévesztők útján és nem vegyül, és nem
téblábol, nem lézeng, és nem lakik, nem tartózkodik, és nem időzik a csúfot űzők közé. Aki nem ül, nem telepedik
le a csúfolódók, a veszedelmes, kártékony, ártalmas emberek székébe. Hanem örömét és kedvét leli és gyönyörködik az Úr
törvényében, azaz Isten útmutatásában, tanításában, amelyet az
Igében jelentett ki, s parancsairól,
és törvényéről,
az Igéről elmélkedik, gondolkodik,
eszében forgatja nappal és éjjel.
Olyan lesz, mint a víz, mint a
folyóvizek partjára ültetett és plántáltatott termőfa, amely kellő időben,
vagyis a maga idejében gyümölcsöt
terem, és gyümölcsét meghozza, és levelei nem hervadnak, és nem hullanak el.
Siker koronázza minden tettét. Boldogul
minden munkájában, mindenben, amit tesz jó szerencsés lesz. De nem így járnak a gonoszok, a hitetlenek. az istentelenek, vagyis az Isten nélkül élők, egyáltalán nem. Pelyvához hasonlók, és mint a szálló por, amelyeket elsodor, és szétszór; ide s
tovahány a szél a földről, a Te jelenléted
elől” (Zsolt. 1,1-4)
Mát. 3,13 Akkor megérkezett, és eljőve Jézus Galileából a
Jordán mellé Jánoshoz, hogy bemeríttesse magát Őáltala.
Mát. 3,14 János azonban visszatartja vala őt, és erősen
ellenállt, mondván: Nékem kell, nekem van arra szükségem, hogy általad bemerítkezzem, hogy te meríts
be engem, és mégis te jössz én hozzám?
Mát. 3,15 Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj, hadd
történjék ez most így, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk, és
teljesítenünk. Ekkor engede néki.
Mát. 3,16 És Jézus bemeríttetvén, vagyis miután alámerítkezett,
azonnal feljött, és kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő
vagyis János látá az Istennek Szellemét alájőni mintegy galambot és Őreá
szállani.
Mát. 3,17 És ímé az égből szózat hallatszott, és egy égi hang
ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm, akiben
kedvem telik, akiben én megengeszteltettem*
*Márk bizonyságtétele így hangzik: „És lőn, vagyis történt azokban a napokban, eljöve és
odament Jézus a galileai Názáretből,
és bemeríttette magát János által a Jordánban. És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket
megnyilatkozni, meghasadni, és a Szellemet, mint egy galambot, vagyis
galamb alakjában Őreá leszállani,
és rajta megnyugodni. És szózat lőn egy hang hallatszott az égből:
Te vagy az én szerelmes az én
kedvesen,
drágán, nagyon szeretett, drága fiam,
akiben én gyönyörködöm. Tebenned
telik kedvem; akiben én megengeszteltettem” (Márk. 1,9-11)
Lukács is bizonyságot tesz: „Lőn, vagyis történt pedig, hogy mikor az
egész nép bemerítkezett, és Jézus is bemeríttetett, és imádkozott, megnyilatkozik az ég. És leszálla őreá a Szent Szellem testi ábrázatban, mint egy galamb, azaz galambhoz hasonló testi alakban, vagyis személy alakjában,
és szózat lőn, és hang hallatszott a
mennyből, ezt mondván: Te vagy amaz én szerelmes az én szeretett Fiam, te
benned gyönyörködöm!” (Luk. 3,21-22)
Őbenne teljesedett be ez a
prófécia is: „Ímé az én szolgám, akit
gyámolítok, akit támogatok, az én
választottam, akit szívem kedvel, akiben gyönyörködöm, Szellememet adtam őbelé,
törvényt beszél a népeknek” (Ésa. 42,1)
Mert Ő az: „Akin az Úrnak Szelleme megnyugszik:
bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak, és erőnek
Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének, a szentség Szelleme” (Ésa. 11,2). Dávid így prófétált erről: „Törvényül hirdetem: Az Úr mondá nékem: Én fiam vagy te; én ma
nemzettelek téged” (Zsolt. 2,7)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.