Kenneth Hagin 2008. júliusi konferencia
A hit valósága 3/1
Charles Cowan
(Rhema Bibliaiskolát végzett pásztor)
Megvallás: Az Úr jó, és kegyelme örökkévaló. Jó mindenki
irányába, és hozzám is.
Az első és második rész rövid összefoglalója:
Eddig a kompromisszumok nélküli hitről beszéltünk. Arról,
hogy a hit nem alku tárgya, nem arról van szó, hogy én is, Isten is egy adott
pozícióban vagyunk, és valahol középúton megegyezünk: Ő is enged, és én is. A
hit csak Isten szerint működik. Istennel hit dolgában nem tudsz alkudni. A
pozíciónkat Istennél egyedül az Igével tudjuk megszilárdítani. (No jertek,
törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skárlátpirosak, hófehérek
lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.
Ézs 1:18)
Nem mehetünk oda Hozzá panaszkodva, hogy mennyire
összeesküdtek ellenünk a dolgok, milyen szerencsétlenek vagyunk – nem tudjuk
meghatni Istent, és ez által befolyásolni Őt. Nem tudunk alkudozni vele. Ő
mindezt tudja, s egyedül az Ige által tudunk hozzá menni. Isten igaz, és nem
változik. Amikor Hozzá megyünk, ezt úgy tegyük, hogy az Igékkel, ígéretekkel
menjünk. Néha, amikor nagyon nehéz helyzetbe kerülnek az emberek, úgy érzik,
hogy remény nélküliek a földön. Azonban soha nem tudsz olyan helyzetbe kerülni,
hogy reménytelen légy – még akkor sem, ha esetleg úgy éreznéd. Tudjuk, amíg van
ígéreted Isten Igéjében, nem vagy reménytelen. Amíg Isten Igéje megoldást kínál
a helyzetedre - márpedig tudjuk, hogy mindenre van Ige, ígéret -, s amíg ehhez
ragaszkodsz, nem vagy reménytelen!
Ez a reménység a lelkünk horgonya, ami szilárdan,
biztosan áll, akármilyen nehéz helyzetben is vagyunk. Akármin is mégy
keresztül, Isten ígérete biztos, igen és ámen. Nem bizonytalan, Isten nem fogja
visszavonni, megváltoztatni. Tehát addig, amíg megragadod Isten ígéretét, soha
nem leszel reménytelen ezen a földön.
Megvallás: Nem vagyok remény nélküli, s az a remény, amit
Istenbe vetek, lelkem horgonya, biztos és szilárd.
A másik kijelentés, amit tettünk, hogy nem olyan hitre van
szükségünk, amit birtokolhatunk, hanem olyanra, amely minket birtokol. Lehet,
hogy mást tanultál a hittel kapcsolatban, de ha nehéz helyzetbe kerülsz, és
akkor mégy oda a könyvespolchoz egy hit könyvet keresni, akkor rossz úton
jársz, mert olyan hitre van szükséged, amely téged birtokol. Olyan hitre van
szükséged, amely akkor is ott van, mikor lefekszel, felkelsz, alszol, vagy
éppen reggelizel. Mindig.
Tehát olyan hitre van szükséged, amely téged birtokol, és
nem olyanra, amit a könyvekből tudsz megszerezni, s amit te birtokolsz. S
egyedüli módja a hit megszerzésének, hogy éjjel és nappal Isten Igéjén
gondolkodsz. Figyeld, hogy Isten mit mond bizonyos esetekre, s ezeket az Igéket
cselekedd is meg. Te is megteszed, amit Isten mond, Isten is megteszi, amit az
Igében ígért, és előbb-utóbb olyan hited lesz, amely téged birtokol, és olyan
helyzetbe kerülsz, hogy igaz lesz rád: az igaz ember hitből él.
Életstílusunkká válik a hit, nem valami, amit használunk,
hogy kimásszunk a bajokból, hanem olyasmi, ami kiárad a tetteinkből és
szavainkból. Mint amikor egy szivacs megtelik vízzel, s ha megérinted, víz
lövell ki belőle. Ehhez hasonlóan, bármi megérinti az életedet, belőled hit fog
kiáradni. Olyan hit fog birtokolni, amely működik, győzedelmeskedik, melynek eredménye,
hogy több leszel, mint győztes, amely minden helyzetben győzelemre vezet téged.
Amely nem félelemmel tölt el a veszélyes helyzetekben, s amelyről tudod, hogy
olyan Istentől jön, aki soha nem vall kudarcot, és tudod, hogy soha nem is fog!
Nem fog kudarcot vallani nehéz, sem jó időkben, az éjszaka közepén, de nappal
sem. Mindig ott lesz veled, és megszabadít téged, mikor a hit birtokol téged.
Mert az igaz hitből él! ÁMEN.
Olyan hitre van szükségünk, mint a három zsidó fiú,
Sidrák, Misák és Abednegó hite. Olyan hit birtokolta őket, amely által nem
féltek még a tüzes kemencétől sem. Tudták, ha tüzes kemencébe is kerülnek,
Isten megszabadítja őket. Isten nem fog megőrizni téged a kísértésektől, de sem
ezekben, sem a nehéz helyzetekben nem fogsz megégni, jöhet akármilyen próba és
kísértés! Olyan hitre van szükséged, mint Noénak volt. Ő nem is tudta, milyen
az eső, de mikor Isten mondta: építsen hajót, olyan hit birtokolta őt, hogy
amit Isten mondott neki, azt megtette. Megépítette a hajót, akármilyen célból
is, de megépítette, mert Isten mondta neki. A hit birtokolta őt.
Azt is említettem, olyan hitről van szó, amely
összeházasodik a kompromisszumok nélküli elhatározással. A hitből élés egy
komoly elhatározást igényel, hogy Isten Igéjét olvasod, azon gondolkozol,
Istennel közösséget építesz ki. Szilárd eltökéltségre van szükséged, ami Isten
dolgait illeti.
Megvallás: Eltökéltem magam, hogy győzzek. És nem
veszítek. Eltökélt vagyok, hogy előre megyek, és nem hátrafelé. Eltökéltem
magam, hogy győzzek, olyan hit birtokol, ami nem képes veszíteni, kudarcot
vallani, és nem is fog. Isten hite birtokol engem. Hiszed, hogy ez igaz?
Nem hit és cselekedet alapján szabadulunk meg, hanem
olyan hit által, amely működik. Az én hitem egy működő hit. Tele van
energiával, erővel, képességgel, hogy meg tudjam tenni azt is, amit soha nem
tettem még az életben, mert természetfölötti.
Említettem, hitben megalapozottnak kell lennünk. A hit az
MOST-hit. De a hit mindig egy időkeretben működik. Istennél a hit nem kötődik
olyan folyamathoz, amely időben zajlik, mert nála nincs idő. Mi azonban itt a
földön időben élünk. Amikor Isten behelyez egy magot ebbe a világba, akkor egy
idő folyamatba helyezi ezt be. Amikor elültetünk egy magot, tudomásul kell
vennünk, hogy egy időfolyamba helyezzük bele, és időre van szükségünk, hogy
kifejlődjön és megjelenjen a láthatóban.
Még egy dolog, amit meg kell értenünk: Isten minden
ígéretét magba csomagolta. S minden magban benne van a csírája annak, ami majd
kifejlődik belőle. Minden ígéret, amit Isten ígért neked az Igéjéből, minden,
amit Isten személyesen neked mondott, hogy cselekedni fog érted – ezek megtalálhatók
csíraként abban a magban. S a megfelelő dolgot kell tennünk vele, hogy ez a mag
kifejlődjön itt az időfolyamban. Ami Istent illeti, ezt már ő megtette, mert Ő
mindig a MOST-ban van. S mikor meglátjuk ezt a magot, akkor előszólítjuk a nem
létezőt, mint meglévőt, mert mi már a magban látjuk a kifejlődött ígéretet.
Ezt a magot bele kell helyeznünk a megfelelő
termőtalajba, a szívünkbe, a szívünk méhébe, hogy a mag elkezdjen kifejlődni,
míg a rügyek kipattannak. S egyre többet látsz belőle, míg az életedben az
aratás el nem érkezik. Mert ugyan tudjuk, hogy a MOST-hit Istennél már megvan,
mi viszont tudjuk, hogy a magnak egy időfolyamon kell átmennie, s ez után
kapjuk meg az ígéretet. Ezek az ígéretek hozzánk mind mag formájában érkeznek.
Mivel megigazultak vagyunk, hitből kell, hogy éljünk, s egész életünkben
ezekkel a magokkal együtt kell élnünk, ahogy fejlődnek az időfolyamban. Miután
ezt a magot elültetjük, öntözésre van szüksége, azaz elmélkedésre, megvallásra
van szükség. A hit-cselekedetre van szükség: dicsérettel tudod öntözni,
imádásoddal, ezért szükséges, hogy dicsérd és imádd Istent. Ez az öntözés
indítja be a mag növekedését.
Folyamatosan öntöznünk kell. Akkor is, mikor nem érzel rá
késztetést, akkor is, amikor úgy érzed, hogy nincs okod rá. Tedd ezt most,
kapcsold be az öntöző rendszert, kezd el dicsérni Istent, mert a magot
behelyezted a termőföldbe - legyen az gyógyulás, szabadulás, a pénzügyi életed,
öröm, vagy békesség -, és el kell kezdened öntöznöd azt. Minden ígéretet, amit
Isten mondott, hogy megcselekszi az életedben – öntöznöd kell.
A Róma levélben az szerepel, hogy nem imádkozunk úgy,
ahogy kellene. (Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségére van a mi
erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga
a Szellem esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Róm 8:26) Itt a
kellene szó szükségszerűt jelent. A szükségszerűség ebben a helyzetben – ezt
fejezi ki. Szükséges tehát, hogy dicsérjük, és imádjuk az Urat ahhoz, hogy az
elvetett magunk kikeljen. Azért, mert Isten tett valamit ebbe a magba, amit
szeretnél megkapni, ezért a magot öntöznünk kell, és ezt dicsérettel és
imádással tudjuk megtenni.
Most a hit valóságáról szeretnék beszélni. Amikor a
strucc bedugja a fejét a homokba, akkor a valóság elől menekül, és azt hiszi,
hogy ha nem látja, akkor nem is létezik, ami miatt bedugta a fejét a homokba.
És nem tudja, hogy a veszedelem közeledik-e hozzá, vagy sem. A hittel, Istennel
kapcsolatban nem szeretnénk ilyen helyzetbe kerülni, ugye? Okosabbak szeretnénk
lenni, ugye? Mire is lenne szüksége a struccnak? Hogy a valóságot ellenőrizze.
Nekünk a realitástól, a valóságtól nem szabad elrejtőznünk, elfutnunk, hanem
konfrontálódnunk kell vele úgy, hogy azt megváltoztassuk. Ez a hit feladata.
Hasonlóan ahhoz, mint amikor Isten Igéje korrigál minket,
s azt mondjuk: Uram, köszönjük, hogy meg akarsz változtatni, annyira szeretem,
hogy akarsz segíteni nekem és mindezt azért, hogy a megváltás minden területe
működjön az életemben. Hálás vagyok, hogy hajlandó vagy engem korrigálni,
megváltoztatni. Hogy kész vagy megpróbálni engem, és ahhoz, hogy oda kerüljek,
ahová te szeretnéd, tedd Uram, amit csak tenni akarsz. Lehet, hogy a testem
menekülni akar, és kiáltani, de én kész vagyok arra, hogy konfrontálódj velem,
és megváltoztass engem. A valóság értelmezése: a valóság az, ami létezik,
függetlenül mindentől. Ezt szeretném a természetes, minket körülvevő világgal
szembe állítani. Isten a valóságban létezik. Mégpedig úgy létezik, hogy
független minden mástól.
Vagy másképp fogalmazva: Ő nem függ senkitől és semmitől
a létezésében. A valóság az, aminek a létezése nem függ semmitől. A mi hitünk
valósága ebből következően független a minket körülvevő világtól. Tehát Isten
hite bennünk nem erősödik, vagy gyengül a minket körülvevő dolgok hatására.
Azaz a hitünk független minden más dologtól, nem függ semmitől. A hit valósága
képes megváltoztatni életeket, körülményeket, s a hited az, ami behoz az
életedbe olyan dolgokat, amit semmi más nem tudna behozni ebben a látható
világban.
A hitem valósága független a körülményeimtől, hogy miben
vagyok, min megyek éppen keresztül. Nagyobb a hitem, mint az akadályaim. Még
attól is, amit mások mondanak nekem, független attól is, hogy mit akar az ördög
tenni - vagyis a hitem függetlenül tud működni mindentől. A sátánnak nincs
olyan képessége, hogy megakadályozza a hitem működését. Ha elhatározom, hogy a
hitem valóságával konfrontálódjon, akkor a hitem valósága előtt meg kell
hajolnia minden körülménynek, betegségnek, nehézségnek. Azért, mert Isten hite,
amely bennem van, független minden más dologtól. Független az ördög minden
próbálkozásától, bármitől, amit az ördög valaha is hozhat ellenem. Független
attól is, ha bárki bármit próbálna ellenem tenni. Mert a hitem közvetlenül az
élő Isten lényéből jött, ő az én mennyei Atyám. Én Isten szemével láthatom a
körülményeimet, és a hitem realitása konfrontálódik ezekkel.
Mondd: a körülményeim meghajolnak előttem. ennek a napnak
a nehézségei eltűnnek előlem.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.