Ige: A dicsekvésről

Azért senki ne dicsekedjék [ne kérkedjék, és ne hencegjen] emberekkel, mert minden a tietek* (1Kor. 3,21

*Mert: „Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?” (Róm. 8,32)

 „Akár Pál (kis vagy kicsi), akár Apollós (Apolló által adott), akár Kéfás (kő; szikla), akár világ [g. koszmosz: világegyetem; világmindenség; a teremtett világ (azaz: az angyalok és emberek együtt)] akár élet [g.(dzóé): Itt: a fizikai, vagy biológiai élet] akár halál, akár jelenvalók (jelenlegi), akár következendők, [eljövendők; bekövetkezendők] minden a tiétek*

1 Kor. 3,23 Ti  pedig Krisztusé [vagytok]** Krisztus pedig Istené” (1 Kor. 3,22-23)

*Pál apostol megvallása arról, hogy miért az emberé minden a Krisztusban: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róm. 8,38-39)

Már Dávid erről prófétál, amikor azt kérdezi Istentől: „Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? És az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél; Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is; Az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!” (Zsolt. 8,5-10)

És az apostol megismétli a kijelentést: „Mert nem angyalok uralma alá rendelte az eljövendő világot, amelyről szólunk. Sőt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel őróla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá? Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin, mindent lába alá vetettél”„ Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne lenne neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll, azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált” (Zsid. 2,5-9)

**Pál apostol így folytatja: „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,29)

Ábrahámnak pedig azt ígérte Isten, hogy: „...e világnak örököse lesz...” (Róm. 4,13)

És ti vagytok: „...örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak...” (Róm. 8,17)

Krisztus örökségéről pedig – melynek örököstársai vagyunk – ezt jelentette ki az Úr Jézus: „...Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön” (Mát. 28,18)

És Ő: „Felül (van) minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: Mert Isten: az Ő lábai alá vetett mindeneket, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, Mely az Ő teste (szóma: személyisége), teljessége Őnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel” (Eféz. 1,21-23)

„Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg (szóma), És ti Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak”(Kol. 2,9-10)