Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután
kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt
szeretőknek" (Jak 1,12).
Igen, boldog, még a kísértés ideje alatt is. Ezt azonban csak
az veszi észre, akinek mennyei gyógyító írral" kenték meg a szemét. De el
kell tűrnie a kísértést, mégpedig úgy, hogy közben nem lázadozik Isten ellen,
sem a jó útról nem tér le. Áldott az az ember, aki már átment a tűzön, de a tűz
nem emésztette meg, mint a pelyvát.
Mikor a próbatételnek vége, jön Isten jótetszésének jele: az
élet koszorúja". Ez annyi, mintha az Úr azt mondaná: Hagyjátok élni, mert
megméretett a mérlegen, és nem találtatott könnyűnek. A jutalma élet, mégpedig
nem csupán létezés, hanem szent, boldog, igazi élet, Isten velünk való
szándékának a megvalósulása. Már most egy magasabb rendű szellemi élet és öröm
koszorúzza meg azokat, akik győzelmesen mentek át a legnagyobb kísértéseken is.
Az Úr azoknak ígéri az élet koszorúját, akik Őt szeretik. A
kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek
elsüllyednek, elkeserednek vagy visszatérnek a világba. Nos, én szívem,
szereted az Urat? Szereted Őt igazán, mélyen és teljesen? Ha igen, akkor
szereteted próbatétel alá fog kerülni, de ne félj, nem sodor el a próbák
legmélyebb árja sem.
Uram, táplálja a Te szereteted az enyémet mindvégig!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.