"Történt, hogy egy egyszerű asszony hátán gyermekével,
eltévedt a jól ismert erdőben. Ahogy tévelygett, a sűrűben , egyszerre egy
barlang nyílt meg közvetlen előtte és megszólalt egy hang:
- Ez egyszeri és megismételhetetlen alkalom arra, hogy
örökre gazdag és boldog légy.
Kérdezi az asszony a hangtól:
- És mondd mit kellene tennem mindezekért?
- Csak lépj be és válogass a kincsekből kedvedre annyit
amennyit elbírsz, mert csak neked, és csak most vannak a teremtésben.
Letette az asszony a gyermekét a barlang bejárata mellé egy
jól látható helyre, hogy láthassa ha szükségét érzi és könnyedén felvehesse
amikor távozik.
Egyre nagyobb halmokat rakott drágakövekből , arany
ékszerekből és lázasan számolgatta vajon micsoda gazdagságot bír még
összeszedni, amikor megszólalt a hang:
- A legfontosabbról el ne feledkezz!
Ekkor vette észre hogy a barlang enyhén ívelt és nem látta
először, mekkora is valójában. A hang figyelmeztetésén töprengve - a
legfontosabbról el ne feledkezz - beljebb ment hát és Uram Teremtőm , még
csodálatosabb még ragyogóbb dolgokra lelt. Szétrakta azokat amiket először
gyűjtött, hogy helyükbe a drágább " fontosabb " dolgokat tehesse,
amikor újra szólt a hang :
- Nagyon igyekezz mert már csak néhány pillanat és a barlang
örökre bezárul és a legfontosabbról el ne feledkezz!
Még beljebb hatolt a temérdek kincs között gázolva és
megpillantott egy emberfej nagyságú rubint.
- Óóóóóó -mondta az asszony bizonyára erre gondolt a hang is
és mindent eldobva felkapta a drágakövet, miközben a barlang szája egyre kisebb
lett. Már rohant, amikor a hang újra megszólította :
- Mindent elviszel, mindent, ami fontos?
- Igen! - sikította a nő és kiugrott a barlangból.
Diadalittasan nézte a csodálatos drágakövet, amikor megint rászólt a hang:
- És a legfontosabb?
Ekkor döbbent rá a gyermekét a barlangban felejtette.
Lehet életünk szerényebb és lehet jómódú is. Soha ne
hajszoljuk az anyagi javakat. A földi " kincsek " iránti féktelen
sóvárgás elfeledteti velünk a legfontosabbat!
Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.