Néhány évvel ezelőtt egy fiatalember munkát keresett.
Megkereste egy favágó csoport munkavezetőjét, és megkérdezte, hogy volna-e
szükségük munkásra. - Attól függ - válaszolta a munkavezető. - Nézzük meg, hogy
megy a favágás!
A fiatalember odalépett egy nagy fához, és nagy
szakértelemmel kivágta. A munkavezető meg volt lepődve, és felkiáltott: „Hétfőn
kezdheted is!"
Eltelt a hétfő, a kedd és a szerda. Csütörtök délután a
munkavezető így szólt a fiatalemberhez: „Mielőtt hazamész, felveheted a
fizetésedet."
A fiatalember megdöbbent ezen: „Úgy tudtam, hogy pénteken
fizetnek!"
- Általában akkor
szoktunk, - válaszolta a munkavezető, - de téged ma elbocsátunk, ugyanis nagyon
lecsökkent a teljesítményed. A nyilvántartásból kiderül, hogy hétfőtől szerdáig
az első helyről az utolsóra estél vissza.
- De hát én
keményen dolgoztam! -tiltakozott a fiatalember. - Elsőnek érkeztem, utolsónak
mentem el, és még a kávészünetekben is dolgoztam!
A munkavezető, látva a fiú őszinteségét, rövid gondolkodás
után azt kérdezte:
- Élezted-e a fejszédet?
A fiatalember azt válaszolta: - Hát, nem, uram. Olyan
keményen dolgoztam, hogy nem volt rá időm.
Hát veled mi a helyzet? Túlságosan el vagy foglalva ahhoz,
hogy megélesítsd a fejszédet? Az imádság az a fenőkő, ami élessé tesz. Imádság
nélkül, minél több munkát végzel, annál tompább lesz az éled. Szükségünk van
arra, hogy időt szakítsunk az élezésre, miközben Krisztus országáért
fáradozunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.