Kováts György: ÍGÉRET – 5.

Zsolt 33,18-19. Ámde az Úr szemmel tartja az Őt félőket, az Ő kegyelmében bízókat, hogy KIMENTSE LELKÜKET A HALÁLBÓL, és az éhségben [is] eltartsa őket.

„Kimentse („nácal”) lelküket („nefes”) a halálból („mávet”).”

1./ Kimenti („nácal” – héber.)

a./ Ezt láttuk, milyen hatalmas, milyen vad, milyen meg nem alkuvó harcba került ez az Úr Jézus Krisztusnak, saját vére árán, kimentett a halálból. Az ördög hatalma alól. Kiszabadított, és áthelyezett az Isten országába.

b./ Megmentésed harcban ment végbe. A harc – Isten országában – természetes velejárója az Isten akaratának. Ellene állsz az ördögnek, elfut tőled, megharcolod a hit szép harcát, nem test és vér ellen van tusakodásod (agóniáig elmenő harcod), hanem gonosz szellemi erők ellen, akik becsapással, a körülmények és helyzetek alakításával, egészségügyi és anyagi támadásokkal, megfélemlítéssel, depresszióval, lehetetlenné tétellel próbálnak támadni. Mindazzal, ami akadályozhat téged abban, hogy kibontakozhasson életedben Isten legjobb terve.

c./ A te Urad akarata az volt, hogy az Övé legyél, szabad a gonosz hatalma alól, a bűn alól, a halál erejétől. Ezért kimentett. Egyszer s mindenkorra.

d./ Megtette és megteszi, ahányszor még szükség van rá. Újra és újra kiment. Amikor megragad téged, (Zsolt 116.), körülvesz, elnyom, félelembe ejt, megbénít, reménytelenné tesz – ismét jön a szabadítás. Igéjéből, Szent Szelleme közvetlen beavatkozásával, az angyali hadsereg akciója útján, testvéreid imádságára, a menny egy hirtelen fordulatával: jön a szabadítás. A te Urad: Szabadító. Ő mindig – MINDIG – meg akar szabadítani téged. És meg is fog, ha ragaszkodsz Hozzá teljes szívedből. (Zsolt 91,14-15.)

2./ Lelkedet („nefes” – emberi lélek, érzelmi, értelmi, jellemedhez kapcsolódó, tudatos, dönteni képes, emberi lelked, pszichéd. Jelenti az „életedet” is.)

a./ Az örökkévalóságra is úgy ment meg téged, hogy TE MAGAD leszel ott Vele.

1.- Téged akar. Személyiségeddel együtt. Ahogy te élsz, amit benned megalkotott. Akarja.

2.- Természetesen átformál, és mindent, ami bűnből van, ami nem illik a mennyhez, Őhozzá, azt kitisztítja. Ez természetes.

3.- És te, ha szereted az Urat, ugyanezt akarod. A szeretet miatt nem tudsz te sem mást elképzelni, mint, hogy rendet tesz benned.

b./ Az újjászületésben te magad születsz újonnan. Az Úr Jézus Krisztus élete költözik be hozzád, és a te elmédet újítja meg a megelevenítő Szent Szellem, s amit eddig éltél, amilyenné eddig formálódtál, az lesz egy új, szent módon az Úré. Megszentel, átformál, TÉGED, MAGADAT. Ezt azért mondom, hogy lásd: a lelkednek – érzelmi, értelmi, gondolati, jellemedet jelentő, akaratodat formáló tudatos énednek – van jelentősége! Az Úr szereti, megbecsüli, tiszteli, és élteti azt. Életet ad lelkednek, megeleveníti, élettel tölti meg, saját életével, gondolkodásával hatja át, formálja át.

c./ Ne nézd le a lelkedet. Vannak – sajnos – olyan tanítások, amik uniformizálnák a keresztényeket, semmibe véve az egyedi lelküket, azt, ami CSAK RÁD JELLEMZŐ, az egyéniségedet. De az Úr nem teszi ezt. És nem tanít arra, hogy értéktelen vagy, csak sorszám, tömegcikk, dicsőítő-sorozattermék… NEM! Ő szeret téged, saját magadat, és megbecsül. Neki fontosak a te gondolataid, és az, amit te tudsz tenni. Nem nézi le. Lehet, hogy a bűn megrontott sok mindent, lehet, hogy ha nem tértél volna meg, elvesztél volna, egész személyiségeddel, értékes egyéniségeddel együtt – de mivel fontos voltál Neki, odaadta érted az életét, hogy élhess, és kibontakozhasson benned az új teremtés, ami megfelelő válasz a bűn leromboló munkájára!

„Ámde az Úr szemmel tartja az Őt félőket, az Ő kegyelmében bízókat, hogy kimentse („nácal”) lelküket („nefes”) a halálból („mávet”).”

d./ Ő ki akarja menteni lelkedet – életedet, személyiségedet, egyéniségedet, gondolkodásodat, érzelemvilágodat, emlékezési rendszeredet, döntéshozatali rendszeredet, jellemedet – a halálból. Ki akarja menteni, és ha engeded, ki is menti.

1.- Az örök kárhozatból kimentette Jézus Krisztus kereszthalála, és megtérésed által, amiben elfogadtad, amit a Megváltó érted megtett.

2.- A mostani halál-helyzetekből is ki akar menteni téged, újra és újra. Szemmel tart, mert féled Őt, és bízol az Ő csodálatos jóságosságában, türelmében és szeretetében, amivel újra és újra lehetőséget ad neked, és megment, kiemel, körülvesz, bíztat, felépít és továbblendít. Ki is fog szabadítani téged.

3.- Sok halál-helyzet támad a lelkedre – életedre. Az anyagi, a robot, a kilátástalannak tűnő élethelyzet, a reménytelen kapcsolatok, a megoldás nélküli konfliktushelyzetek. Ezek mind elsivárosítani, lerombolni, megbénítani, elpusztítani akarják lelkedet. Érzéseidet, gondolkodásodat, és döntéseidet. De a te Urad igenis IGÉNYT TART rád, lelkedre is, hozzáállásodra, döntéseidre, szavaidra, gondolataidra. Igényt tart, és ezért MEGMENT. Kiszabadít.

e./ Kiket tud kiszabadítani? Kinek a lelkét tudja megmenteni?

1.- Azokat, akik FÉLIK Őt – Hozzá igazítják döntéseiket, keresik, kutatják, mi az Úr akarata, és ha valamiben elbuktak (valami nem sikerült), azzal is Őt keresik meg, mielőbb, és bocsánatot kérnek. Ezek azok, akik Őt félik. Hozzá igazítják életüket. Neki akarnak „tetszeni”. Őt tartják szemük előtt. Viselkedésükben a Megváltó jelleme köszön vissza. Fel lehet ismerni Őt – róluk. (Zsolt 34,12-15.)

2.- Azokat, akik az Ő kegyelmében BÍZNAK. Más szóval: Rábízzák magukat. Teljesen Rá mernek hagyatkozni. Miért? Mert megismerték, és elhitték – vagy fordítva: elhitték, és megismerték – hogy Ő JÓSÁGOS. SZERETETTELI, MINDENHATÓ, AKI NEM HAGY ELVESZNI TÉGED. Aki ezt felismerte, aki ilyennek ismerte meg a Megváltót, az MEGBÍZIK Benne. Akkor tudsz BÍZNI A TE URADBAN, ha megismerted Őt. Honnan ismered meg Őt? Az Isten Igéjéből. Minden nap, minden héten, újra és újra keresed Őt, és meg akarod ismerni Őt. Akkor megismered. S ha megismerted – bízni fogsz Benne. Feltámad benned a hit, a mélységes bizalom, és odaveted magad karjaiba. S Ő megszabadít. Kiszabadítja lelkedet a halálból! Újra és újra. Ahányszor rád támad.

3./ A halálból („mávet”).

a./ Kiszabadítja lelkedet a halálból – a pokolból, az ördög világából. Nem hagy elveszve maradni. Megment – újjászül, új életet ad. „Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja, és hisz Annak, aki engem elbocsátott, örök élete VAN, és NEM MEGY a kárhozatra (halálos ítéletre), hanem ÁTMENT a halálból az életre (már nem tartozik az ördög hatalma alá, hanem bekerült az Isten országába).

b./ Kiszabadítja lelkedet – életedet – a halálos betegségből, a csapásból, ami azért támadt rád, hogy elvegye életedet, életkedvedet, életlehetőségeidet. Kiszabadítja lelkedet – életedet – a pusztulásból, a romlásból, a leépülésből, a kilátástalanságból. Ez mind a „mávet” jelentéséhez tartozik. S vajon van-e valami alapja annak, hogy ezt elvegyük ebből az Igéből? Hogy „csak” az „örök kárhozat és örök élet” értelmében értsük ezt? Az Ige minden értelemben beszél a halálról – és megígéri, hogy kiszabadítja lelkedet a halálból, ha féled Őt, és bízol az Ő kegyelmében (jóságosságában és hűséges szeretetében).