.jpg)
Vénségetekig ugyanaz maradok,
ősz korotokig én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én
mentelek meg" (Ézs 46,4).
Íme, itt egy ígéret idősödő
barátainknak, de egyben mindannyiunknak is, hiszen mindenki felett szaladnak az
évek. Még néhány esztendő vagy évtized, és mindannyiunk haja megfehéredik.
Ezért örvendezzünk előretekintő hittel ennek az ígéretnek.
Ha megöregszünk is, Isten
ugyanaz marad, mindig a nagy Én VAGYOK". Az őszülő haj elmúlásunkról
beszél, testünk halandóságáról, Isten ereje azonban nem múlik el. Ha már nem
tudunk többé terhet viselni, sőt magunkat is alig tudjuk hordozni, az Úr hordoz
bennünket. Ahogyan ifjúságunkban karjaiban hordozott minket, ugyanúgy hordoz
majd az elerőtlenedés éveiben is.
Ő teremtett bennünket, Ő
gondot is visel ránk. Mikor már terhére leszünk barátainknak és sokszor
önmagunknak is, az Úr nem fog cserbenhagyni bennünket, sőt még jobban felemel
és gondosabban hordoz, mint valaha.
Gyakran hosszú és csendes
alkonyattal ajándékozza meg az Úr szolgáit. Míg nappal volt, keményen
dolgoztak, de megöregedtek és elfáradtak Mesterük szolgálatában. Ezért így szól
hozzájuk az Úr: Most már nyugodjatok, és érezzetek meg valamit az örök
nyugalomból, amelyet elkészítettem a számotokra". Ne féljünk az
öregségtől. Merjünk nyugodtan és békés szívvel megöregedni, hiszen maga az Úr
van velünk kegyelmének gazdagságával.
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.