Bizonyságtétel

Készítette: Bata Maria

Tegnap reggel egy férfi megszólított az utcán, majd azt mondta a végén, Isten áldja meg magát! Akkor én azt kérdeztem tőle, hogy maga hisz Jézus Krisztusba? Azt válaszolta:

- Van amikor igen, van amikor nem! - mondta magabiztosan.

- Mikor nem hisz benne és mikor igen?

- Nézze! Ha maga annyi rosszon keresztül ment volna, mint én, akkor jó oka lenne nem hinni benne!

- Nos, az előbb azt mondta, Isten áldjon meg engem! A férfi bólintott, hogy igen. Akkor miért mondta ezt, ha nem hisz benne, hogy engem áldjon meg?

- Nézze! Én megjártam a börtönt! Nem egy könnyű az életem. Egyáltalán nem könnyű! Miért engedte ezt meg? Hm? - adott nyomatékot ezzel a hmmel.

- Amikor maga elkövette, amit elkövetett, Isten szólt, hogy neee! Maga ezt figyelmen kívül hagyta. Annak a következménye volt a börtön. Isten szereti magát és tud mindenről, ami történik maga körül. Miért nem fordul hozzá segítségért? Miért nem kiált hozzá? Isten várja magát. - majd közbevágott.

- Tudja, nagyon sok nehézségen megyek keresztül és nem segít nekem! Én nem hiszek benne! Nem hiszem, hogy létezik....

- most én szóltam közbe:

- De, maga hisz benne, hiszen vádolja egyfolytában. Akiben nem hiszek, azt nem vádolom semmivel. Szólítsa meg Istent! Maga nem tudja én min mentem keresztül, hiszen nem ismer, és azt hiszi az én életem könnyebb, mint a magáé. Látja? Istent se ismeri, mert ha ismerné, nem vádolná semmivel. Akarja Őt megismerni. Tudja, nem kell mást tennie, mint azt mondani: Ki vagy Te? Hogyan ismerhetnélek meg? Segítenél nekem? Valóban ennyire szeretsz? A férfi csak nézett rám és némán nézett maga elé. Akkor beszálltam a kocsinkba és tovább hajtottunk.