dr-Kováts György: ÍGÉRET – 4.

Zsolt 33,18-19. Ámde az Úr szemmel tartja az Őt félőket, az Ő kegyelmében bízókat, hogy KIMENTSE LELKÜKET A HALÁLBÓL, és az éhségben [is] eltartsa őket.

Megígérte. Szemmel tart és kimenti lelkedet a halálból.

1./ Kimenti („nácal” – héber.)

2./ Lelkedet („nefes” – emberi lélek, érzelmi, értelmi, jellemedhez kapcsolódó, tudatos, dönteni képes, emberi lelked, pszichéd. Jelenti az „életedet” is.)

3./ A halálból („mávet”).

a./ A „kimentésnek” („nácal”), nagyon erőteljes jelentése van. Mondhatnám azt is, hogy vad! „Elvesz, elragad, kiragad, megment, megszabadít, megvéd, kitép… kitép az ellenség kezéből. Kiragad. Kiemel. Kiment. Nem fog otthagyni a pusztulásban.”

Mint amikor a kiskutyádat kirántod a krokodil szájából, ami már-már megragadta azt! Vagy a gyermekedet, két kézzel megragadva, visszarántod a korlát nélküli terasz széléről, nem törődve azzal, milyen kék nyomokat hagynak karján ujjaid. Kiragadod. Visszarántod. Kitéped az ellenség kezéből. Mert az életét véded meg ezzel. Kiszabadítod őt.

b./ Tudod, hogy ez történt, amikor a Megváltó eljött? (Mt 12,28-30. Zsid 2,14-15.)

Ő ezt mondta: „Mikor az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, amije van, békességben van. De amikor a nálánál erősebb reá jön, LEGYŐZI őt, minden fegyverét ELVESZI, melyben bízott, és amit TŐLE ZSÁKMÁNYOL, elosztja.” (Lk 11,21-22.)

Más szóval: kirabolta a rabtartót. Rátört az ellenségre, és kifosztotta. Lefegyverezte, és elvette, ami az övé volt. Ki volt a rabtartó? Az ördög. Mije volt, amit elvett tőle az Úr Jézus? Te voltál az. Az emberek voltak a fogvatartottak. Az Úr Jézus Krisztus ezért jött el, hogy kiszabadítsa azokat, akik egész életükben a haláltól való félelem miatt rabságban voltak. A bűn következménye volt ez a rabság. A bűn zsoldja a halál. Az Úr Jézus Krisztus azért jött el, hogy megszabadítsa az Övéit, felszabadítsa őket a halál hatalma alól. Ez a szabadítás egy hatalmas harcban ment végbe. Abban a harcban, amelyikben az Isten Fia végül saját életét adta azért, hogy az ördög ne tarthasson fogva senkit. Kifizette a váltságdíjat. Így szabadított ki. Kiragadott a halálból. Az örök halálból. A sötétség országából!

c./ Valójában ez történt meg, amikor megtértél – kiszabadultál a sötétség birodalmából, és átkerültél a „szerelmes Fiú” országába. Isten Fiához. Az Isten királyi uralma alá. Isten országába. (Kol 1,13. Acs 26,18.)

d./ Ez az URALOMVÁLTÁS megtörtént, egyszer, s mindenkorra, s az ördögnek nincs már köze hozzád.

1.- Ha te az Úré vagy, ha Rá hallgatsz, ha mindeneddel Neki szolgálsz, akkor az ördögnek nincs beleszólása az életedbe, nincs joga hozzád.

2.- Természetesen van olyan szemtelen és rámenős, hogy ettől függetlenül mindent megtesz, hogy visszacsábítson, hogy tudatlanságban tartson, és kiterjessze a hatalmát föléd, a hazugság útján, úgy, mintha továbbra is joga lenne hozzád, hiszen ennek a földnek az istene (ura) ő, de ha ismered az Igét, szereted az Úr Jézust, és Szent Szellemével közösségben élsz, akkor visszavered az ördögi támadást. Akár kísértésben, csábítással jelentkezik, akár megfélemlítéssel, hazugsággal, bénítással próbálkozik.

3.- Az uralomváltás megtörtént – te már az Úr Jézus Krisztus királyi uralma alá tartozol, az Ő országához. Hozzád már semmi köze az ördögnek. Ha ezt kijelented, lerögzíted, és ennek megfelelően visszavered a kísértő próbálkozásait – ellene állsz az ördögnek – akkor, meg van ígérve, elfut tőled. Legyőzöd. (Jak 4,7-8.)

„És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért, mert az ő életüket nem kímélték mindhalálig.” (Jel 12,11.)

e./ Az URALOMVÁLTÁS alapigéje: Kol 1,13.

„Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába.”

f./ Ez történt meg a megváltásban. Amikor befogadtad az Úr Jézust, ez lett hatályossá – élővé, működővé – a te saját életedben. Amikor bevezetsz bárkit is az Isten országába, ez az URALOMVÁLTÁS történik meg az ő életében is. Ma. És minden nap. Ez a mostani időszak hatalmas dicsősége. Az Isten országa így hatalommal előretör. Általad. A te megmentést munkáló életed által.