Pepe Rodriguez, a korai
Vadnyugat egyik leghírhedtebb bankrablója, közvetlenül a határ túloldalán élt
Mexikóban. Rendszeresen átjárt texasi városokba bankot rabolni, és mindig
sikerült visszatérnie Mexikóba, még mielőtt a texasi lovas csendőrök
elcsíphették volna.
A törvény csalódott embereit
annyira bosszantotta ez, hogy egy napon illegálisan átkeltek a határon
Mexikóba. Végül is sikerült sarokba szorítaniuk Pepét kedvelt kocsmájában.
Pepe, sajnos, egy szót sem tudott angolul, így a rend őrei a kocsmárost kérték
fel a tolmácsolásra.
A kocsmáros elmagyarázta
Pepének, kik ezek az emberek, és Pepe a félelemtől remegni kezdett. A texasi
csendőrök felhúzott fegyverrel utasították a bártulajdonost, kérdezze meg
Pepét, hová rejtette el a texasi bankokból rabolt pénzt.
- Mondja meg neki, hogy ha nem mondja meg,
hol van a pénz, itt, a helyszínen agyonlőjük.
A kocsmáros lefordított
mindent. Erre Pepe azonnal elmagyarázta spanyolul, hogy a pénz a város kútjában
van elrejtve. Megtalálhatják a pénzt, ha a fogantyútól tizenhét követ számolnak
lefelé; a tizenhetedik kő alatt ott van az egész zsákmány, amit ellopott.
A kocsmáros odafordult a
rendőrökhöz, és azt mondta:
- Pepe egy nagyon bátor férfi. Azt mondja,
hogy ti egy rakás büdös disznó vagytok, és ő nem fél a haláltól.
Olykor elsikkad egy-két dolog
a tolmácsolás során.
Amit olvasunk, hallunk vagy
látunk, jelentős részben másodkézből származó információ, ami lehet, hogy igaz,
de lehet, hogy nem. Legyen gondunk arra, hogy az igazat tudjuk meg, de arra is,
hogy az igazat mondjuk másoknak.
http://velunkazisten.hu/content/small_story/Pepe_Rodriguez
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.