Ige: Az Úr Jézus eljött beteljesíteni ezt az igét is:

 „Mert így szól az én Uram, az Úr: Ímé, én magam keresem meg (juhaimat), és nyájamat, és magam tudakozódom utána (és én viselem gondjukat)”

Ezékielen keresztül jelenti ki a Szent Szellem, hogy ki Ő, aki elmegy az egyetlen eltévelyített juhot is megkeresni: „Mert így szól az én Uram, az Úr (JHVH: Jahve): Ímé, én magam keresem meg (juhaimat), és nyájamat, és magam tudakozódom utána (és én viselem gondjukat).

Miképpen a pásztor tudakozódik nyája után, (és gondját viseli a nyájnak) amely napon ott áll elszéledt juhai között (amelyek szét voltak szóródva); így tudakozódom nyájam után, (és úgy viselem gondját juhaimnak) és kiszabadítom őket minden helyről, ahova szétszóródtak a felhőnek és borúnak napján.

Az elveszettet megkeresem, s az elűzöttet visszahozom, (és eltévedtet visszaterelem) s a megtöröttet (a sérültet) kötözgetem, s a beteget (és a gyengét) erősítem; és a kövérre és az erősre vigyázok, és legeltetem őket úgy, mint illik (és ahogy kell)” (Ezék. 34,11-12.16)

 Az Úr Jézus – aki a jó Pásztor – kijelentése:  „Mikor pedig látta vala (az Úr Jézus) a sokaságot [a tömeget], könyörületességre indult rajtuk [és megszánta őket; megesett rajtuk a szíve], mert el voltak gyötörve és szétszórva [és elesettek, fáradtak és elhagyatottak, elcsigázottak és kimerültek voltak], mint a pásztor nélkül való juhok.

Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés.

Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába” (Mát. 9,36-38)

Mert a jó Pásztor oyan, mint az a gazda, aki nem hagyja elveszni a saját juhait: „Ő pedig ezt a példázatot beszélé nékik, mondván: Melyik ember az közületek, akinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszít, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt? És ha megtalálta, felveti az ő vállára, örülvén. És haza menvén, egybehívja barátait és szomszédjait, mondván nékik: Örvendezzetek (és örüljetek) én velem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala. Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogysem kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre” (Luk. 15,3-7)

És így folytatja az Úr Jézus: „Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét (vagyis életét), hanem hogy megtartsa, (és megmentse)….” (Luk. 9,56)