Jóllehet előbb őt
káromló, az övéit üldöző és erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem.
(1Tim 1:13)
Minden szent embernek volt
múltja, minden bűnösnek van jövője. Ezt a mondatot olvastam a múltkorában
valahol és teljesen egyetértek vele. Pál apostol nem fényezi saját Krisztus
nélküli múltját. Vállalja – nem büszkén, hanem őszintén –, hogy Krisztust
káromolta, tanítványait üldözte, de megismerte Őt a damaszkuszi úton, és élete
más irányt vett. Isten nevében üldözte a Krisztus tanítványait korábban, de
elnyerte a Krisztus irgalmát.
Neked mi a történeted? Te meddig éltél
Krisztus nélkül? Egyébként mindegy, hogy mi a válaszod, a legfontosabb az, hogy
el tudd mondani: irgalmat nyertem.
Mi, hívő emberek mindnyájan
irgalmat, kegyelmet nyert emberek vagyunk, akiknek korábbi, megbánt bűnei
megbocsáttattak, és akiket szolgálatra hív az Úr.
Adj hálát az Úrnak ezért az
irgalomért, és imádkozz ma egy olyan ismerősödért, aki még nem nyert irgalmat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.